:
(A rezeda-szívről olvastam valahol. Nem saját lelemény, de a vers az.)
Gyerekkoromnak reggelén
Rezeda nőtt a ház előtt
Rezedacsokrot szedtem én
Egy forró nyári délelőtt.
Erika várt a fák alatt
És megsimogatta fejemet
Erika várt, a nyár szaladt
S én nem találtam helyemet.
Rámköszöntött a délidő
S rezeda nőtt a szívemen
Szívem örökbe kéri ő
S én nem akarom, hogy így legyen.
A Semmi szélén állok én
Velem a harcos indulat
Rezeda-szívem oly szegény
S szegényen is rajtam mulat.
(62 szó a szövegben) (735 olvasás)
szkallas: (05-31-2005 @ 09:29 pm)
Udv!.. neked jo Emericus baratom .. es udv rezedaillatu friss versednek.. szinte erzem a jo rezedaillatot, amely belole arad!..remelem sajgo szivedet - azota - (eseteleg mas viragillat okozta!?) gyogyir gyogyitotta!
csingi: (06-01-2005 @ 07:34 am)
Tiszta, népdal szerű vers, nagyon kedves. Bár tudnám mi a "rezeda-szív", de enélkül is érzékelhető. :)
_zizike_: (06-01-2005 @ 12:48 pm)
Tetszik a versed, a benne lévő összecsengése Emericus! :) zizike
