:
Elfogytak, szétszaladtak a napok,
s te megint elmentél
Tétován rakosgatom a játékaidat,
egyikre-másikra
Rátaposok véletlenül, s nem értem:
az ember miért él
Egy-egy percre, ha belesüllyed
minden a tegnapokba.
Miért vagyok én arra ítélve, miért
én vagyok arra ítélve
Hogy napokra lássam csak azt, akiért
élek, avagy éljek
Azért, akit csak napokra látok?
Ócska, rongy, szemétre
Való emberré tett egy átok,
Hogy mást ne is reméljek.
Üzenem hát a rontóknak, megüzenem
annak az egynek:
Hordozza bár tenyerén az élet,
ne legyen sok gondja, baja
De a gonosz, mit ember tesz, fejére
visszaszáll, mint permet
A szikkadt földre, s ott mocsok, méreg
nő csak és nyavalya.
Én pedig ülök, csak várok, míg újra
nem jössz, míg látlak
Felnőtt leszel, erős, Neked minden
jobban sikerül...
De ne csak okos, bátor is légy, mert nem
nyerhetnek, csak a bátrak
S a felhők elszélednek,
az ég kiderül.
(139 szó a szövegben) (731 olvasás)
hontalan: (10-01-2005 @ 07:28 pm)
Nagyon fájó, de szép sorok. Nagyon szép.
Netelka: (10-01-2005 @ 08:52 pm)
Szívbemarkoló sorok... nagyon megérintett a versed.
agnes: (10-02-2005 @ 04:25 pm)
Jaj nekem....átérzem a fájdalmad,...Szavaid mögött ott süt a szeretett,...Te egy jó apa vagy, hiszem, és mindig ott leszel neki!
Anna1955: (10-02-2005 @ 09:05 am)
Versed összeszorította szívem, fájdalmad könnyet csalt szemeimbe... Igazságtalan az élet...:)))
vp_rozika: (10-02-2005 @ 09:17 am)
Szia Imre! Nagyon elszomorodtam versed olvasva, bár nagyon jó költemény... vers született a tolladból? Hitelesebb, ha azt írom, billentyűzeteden;-)). Kegyetlen dolog, ha a felnőttek nem képesek megegyezni maguk között a gyerek érdekében.kívülállóként nem tudok, és nem is akarok pálcát törni senki fölött, de mindenekelőtt a gyerek érdeke, az egészséges lelki fejlődése, az okos nevelése a legfontosabb. Bizony-bizony kellenének a közös programok, a közös játékok anyuval, apuval akkor is, ha az ő életük ketté vált. Rossz házasságban nem lehet gyereket nevelni, de a felnőttek vitájához, problémájához semmi köze nincs annak az ártatlan gyereknek, aki nem választhatott, megszülessen-e, ne-e? Bocsánat, hogy kicsit kifakadtam, de a gyerekeksorsa soha nem hagy hidegen. Még mindig kicsit fortyogva, Rozika
boblogan: (10-02-2005 @ 12:53 am)
Kemény szavak, komor gondolatok, érzékletes sorok. Jó vers.
Emericus: (10-05-2005 @ 07:10 am)
Köszönöm Mindnyájatoknak, hogy olvastatok!
