Amit megéltem és amit láttam
Csupa szépség volt az és csodálat
Lásd mégis mi lettem, mivé váltam
Ne okold érte az éjszakákat
Ne okold, csak a haragot,
Aki minden sarkon virít
Aki úgy lakott szívemben,
Amint a kertben gyom lakik
Kepesztve, dölyfös, úri módra
Takarva minden jót és szépet
Ha meglelném őket egyszer újra
Ó bár hallanám még a régi regéket
Szólhatna még a galambének…

Akik kísértek és akik várnak
Meséltek igéző, szép meséket
Minden szavuk üzenet a mának
Mért verne a jövő elé éket?
Dühös voltam, igaz, s már csak gyenge
Erőtlen szívvel előttetek állok
Öreg, kormos este, álom száll szememre
Nem foganhat meg az ősi átok
Vigyázva, félve, mozdulatlan
De tudván tudva: így is messze érek
Mert benne van a lét a gondolatban
Halkan bár, de szól a galambének….