:
valakinek, aki most veszítette el a munkáját
Most újra téli esték jönnek
Tapinthatóvá lesz a sötét
A szél facsar szemedből könnyet
Ne rontsd el a gyermek örömét
Hadd örüljön, hogy otthon maradsz
Hogy játszol vele megint, sokat
Hiszen úgyis jön egy új tavasz
És kaphatsz még ilyen "tanácsokat"
De most még téli esték jönnek
Lesz itt Mikulás, Karácsony, minden
Lesz új hajnala új örömnek
Síelhetsz majd fenn a Semmeringen
Aldalgó séta halk zenére
Pengetjük majd a jólét húrját
Visszakerül a régi helyére
Minden, ha újra el nem... rontják.
(72 szó a szövegben) (741 olvasás)
zsuka49: (11-29-2006 @ 04:37 am)
Kedves vers Imre, de hol van az a jólét???:)))
Zsuzsi
emericus: (11-29-2006 @ 07:09 am)
Józsi: köszönöm, Zsuzsi: az a jólét Ausztriában van - legalábbis az ismerősöm reményei szerint.
kisssp: (11-29-2006 @ 07:35 pm)
Keserédes, szomorkás a versed. Tetszik!
Üdv.: Péter
Eroica: (11-29-2006 @ 07:36 pm)
Mondhatjuk a jótanácsokat, nem sokat segít..., de ez a vers biztos gyógyír kicsit az illető fájdalmára.
piroman: (11-29-2006 @ 07:53 am)
"ha el nem rontják." Azt hiszem mindenki fél egy ilyen végeredménytől. Jó.
persecuted: (11-29-2006 @ 09:28 am)
Egy Katona Klári sláger szövege jutott eszembe a
versedet olvasva, Imre: "Itt állnak közben a gyermekek, kiáltanunk ezért nem lehet, Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?"
Szép adventi várakozást és szebb jövőt annak, akinek a jelene kilátástalannak tűnhet...
Netelka: (11-29-2006 @ 10:10 am)
Ez gyönyörű...
csitesz: (11-29-2006 @ 12:24 am)
Nagyon kedves, lágy a versed. teszett. üdv.Józsi
emericus: (12-01-2006 @ 09:43 pm)
Köszönöm Mindnyájatoknak, hogy itt jártatok.
Csilike: (12-05-2006 @ 01:12 pm)
Nekem is tetszik, szomorkás és éppen nagyon aktuális. Azt gondolom ebben a helyzetben örülni a legnehezebb, és hagyni örülni a gyermeket kötelesség. Gratulálok.
