:
Kék hegyek tövén csillognak a vizek
Szitakötők fonják zizegve a lassú időt
Messzi-messzi hangokkal játszadoznak a színek
És délibábokat kergetnek hűs ködök.
A késő nyár kacsint, mosolyt küld a szélnek
Halkan csobban, hintázik a csillogó víz fodra
Puha csókot hintenek a tóra a szirének
Míg Rád emlékezem s a távol ifjúkorra.
(43 szó a szövegben) (778 olvasás)
gabiga: (09-17-2006 @ 03:22 pm)
Ez egyszerűen csodaszép!!!
zsuka49: (09-17-2006 @ 06:00 pm)
Szép a versed, tetszett nekem is, gratula:Zsuzsi
blue: (09-17-2006 @ 09:36 pm)
Jaj, de szép...köszönöm, hogy olvashattam. gaby
aranytk: (09-17-2006 @ 09:40 am)
Gyönyörű szóképekkel festesz. Elbűvölt a versed. Gratulálok! Szeretettel: Kati
Captnemo: (09-17-2006 @ 09:49 am)
Valahogy ráéreztem, hogy itt egy emlékezős verset találok.No, persze több lett. Szép a leíród.
Öröm volt olvasni!
vp_rozika: (09-17-2006 @ 10:02 am)
Szia Imre! Örülök, hogy versedre kattintottam! Azt kaptam, amit a cím alapján vártam... Gyönyörü költői képekkel festett nyárvégi leírást, kis melankóliába hajló emlékezést. Képeid megfelelnek a valóságban még csillogva ragyogó nyárvégének, de átvitt értelemben is tökéletesen megállják helyüket! Szívből gratulálok szép gondolataid versbe foglalásához! Üdvözlettel, Rozika
persecuted: (09-17-2006 @ 10:43 am)
Ez egyszerűen szép...mint egy nyári naplemente:))
kisssp: (09-18-2006 @ 08:09 pm)
Szép, hangulatos vers! Nagyon tetszett!
Üdv.: Péter
emericus: (09-18-2006 @ 08:15 pm)
Igen ez egy emlékezős vers. Köszönöm, hogy itt jártatok.
