Ki szórta szét a csillagot
A tavaszodó éjben?
Ki szikrázik ott és ragyog
A márciusi égen?
Kinek izzik a holdvilág
Kinek fényes az este
Ki kérdezi: Ó mondd, mi bánt?
Kívánságod keresve

Talán a déli szél repít
Ablakod megzörgetve
Az éji csöndben elmerít
Bánatom elkergette
Talán a csősz kutyája az
Kit táplál az öntudat
Ki attól erős és ravasz
Hogy a Holdra fölugat

Talán a déli szél ered
Hűségesen nyomodba
Simítva lágyan két kezed
Csókot nyom homlokodra
Talán a csősz kutyája vár
Kietlen utcasarkon
S a déli szél sivítva jár
Az éji Duna-parton.

Ki látta, merre ringanak
Derengenek a vízen
Ladikjaink? Egy pillanat
S elsuhannak szelíden
Mint elsuhannak dallamok
Mint elillan az este
S a parton állva hallgatok
A szélbe temetkezve.