Ezt a verset Endrének ajánlom.

(egy barátomnak kinek meghalt a felesége)
Olvastam levelét és mélyen megérintett vívódása,
annyira, hogy íme vers kerekedett belőle.
Talán segít átvészelni a nehéz napokat.

Hát nem tudod, hogy folytatni kell ?
Én benned élek tovább !
Szemeden keresztül nézem,
Az élet minden szép csodáját.

Magadra nem hagytalak,
csak letelt időm itt e porvilágban,
testemből kilépve úszok fényárban,
de ittlétem emlékét rádbíztam.

Neked még tenned, élned kell tovább!
Őrizd együttlétünkből a szép csodát.
Én nem bánatot, Örömöt hagytam Rád !
Találd meg ! és lépj tovább !

Nekem ennyi volt.
Most új világban élek,
gondolataid között még
árnyalakként visszatérek.
s, hogy szerettelek azt jól tudod,
nem akarom látni
szomorú homlokod !

Nélkülem kell most már,
a Szépet megtalálni,
Életed !ÉLNI ! kell tovább,
nem döbbenten állni.
S mit együtt kezdtünk,
hittel végig kell csinálni.