:
meddig leszel még nekem
csillagokba kapaszkodó
ivadéka e belső végtelennek?
meddig tudsz velem jönni
e térdig fájó, teremtett
dzsungel-képzeletben?
miért felezed hozzám futó útjaid,
és én miért felezem meg veled
e lágy, paradox létem, ahol az
egymáshoz el nem érhető távolságok
mégis egymásba futó, oktalan miértek?
leszel-e karolóm akkor is,
ha a tiltakozó izzás
bőrödön már kirekesztő stigma?
vagy ha más, hűs selfek vonzanak,
akkor is inkább rőt lávám foglya leszel-e,
vagy csak úgy teszel, mintha?
mondd, meddig leszel még bennem
hajnalig keringő, álmatlan állomás,
mert azt akarom, hogy a
reggel-ízű szép csalás
soha ne sejledjen fel az égre?
2008. szeptember 23.
(80 szó a szövegben) (726 olvasás)
Skrym: (09-24-2008 @ 06:00 pm)
imádom a verseidet...
Eroica: (09-24-2008 @ 08:00 pm)
Nagyon jó!: ))
AngyaliAndi: (09-25-2008 @ 08:00 pm)
Nagyon szép.:)))))))) Puszillak!
Anna1955: (09-26-2008 @ 03:39 pm)
"leszel-e karolóm akkor is,
ha a tiltakozó izzás
bőrödön már kirekesztő stigma?"...nagyon különleges...:))))
