26. heti hagyományos versverseny

[blue]

Kedves Alkotók!

Várjuk a verseiteket ebbe a topicba, melyet nektek kell betenni - ide - csütörtök éjfélig. Péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést kérünk a szavazóktól.
Felhívjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló szavazata a kiértékelésnél - a verseny tisztasága miatt - nem kerül beszámításra. A verseny akkor érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén a szavazásra nincs lehetőség.
Szavazásra mindenki jogosult, aki a verseny kiírásának napján regisztrált tag volt.

Minden más infót itt találtok:

http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=147

A 26. heti versverseny témáját: Lacoba adta.

A héten a téma: Zuhany alatt

Figyelem! A versversenybe csak a megadott témához kapcsolódó verssel lehet nevezni Szárnyaljon a fantáziátok!

[Árvai,Emil]

ZUHANY ALATT

... Itt állok, állunk megfürödve...
Klórozott csapvíz vitte magával
hajunkból, bőrünkről mind ami szenny volt.

Lelkünkről ki törli le, ami szennyfolt?
értünk kezességet, jótállást ki vállal? -
... Sós könnyel egy kissé könnyítve...

[trendo]

Zuhany alatt veled

Oly intim ez a hangulat
csendben a zuhany alatt
fürge vízcseppek csordulnak
csepegnek és fröccsenve
verik az üvegfalat;
az erek patakká egyesülnek
és a síkos bőrön kéjesen
végiggördül a hab-vonat...
buja gőzfelhő átölel puhán
és nem számít már
hogy hol van a ruhám,
mert itt akarok maradni
véled végleg,
és elázik ugyan a levonat
de az se számít;
a magazin úgyis csak ámít...
és lám, itt meghitten
a zuhany alatt
tudod mit kell tenned
és én végre benned
megtalálom magamat
és elveszített régi hangomat

[lena1]

Állj ide a zuhany alá,
jól a falhoz szorosan, de
de nem mássz át az én felemre,
és ne nézz olyan morcosan,

félórát kell mindig várni,
amíg végre hatok Rád
és ha végre bejuthatok,
a zuhanyrózsa fejen vág,

megint nem tetted helyére,
meghajlott az rendesen,
s ezt a dolgot minden este
eljátszatod Énvelem.

unom már hogy zuhanyozni,
csak késő éjjel mehetek,
mert mikorra aláállnék,
csak hidegvizet merhetek.

[102]

a zuhany alatt

lent a zuhany alatt két-három arasszal,
a fekete csőben, ahol a valóság
lenyomata csak egy fénykör. ott lent aszal
ezer múltdarabkát, sokszázezer órát

az ottrekedt idő. eltűnt másodpercek
zabálják fel lomhán a csapdába esett
fél pár kontaktlencsét, ledörzsölt hámsejtek
könnyel kevert pépjét, néma miérteket,

körömdarabkákat, örömdarabkákat,
ellopott félnapok néhány titkolt cseppjét,
eget, városokat, szobákat, fejfákat,
szétkent szemfestékek vonagló rosszkedvét.

aztán majd összeáll, öntudatra ébred,
megrázkódik végül, azt mormolja: gyerünk!
s kiszáll a homályból zuhanymaradékunk.
száj nyílik testén, hogy egyesüljön velünk.

[csitesz]

a zuhany alatt

a zuhany alatt
egymást átölelve álltunk.
testünk szorosan összesimult,
és a teljességet ostromolta
ölünkben lüktető éhes vágyunk.
az Idő egy pillanatra
ránkcsukta a valóság
nyikorgó fürdő-ajtaját.
tejfehér pára-ködön át
hallgattuk a
cseppenként koppanó csendet,
sejtjeink gyönyör-kiáltással
boldogan eggyé lettek, és
a langyos víz lemosta rólunk
a múlt minden
elfáradt gondolatát.

[tamiska]

Tisztultan

Az út pora rám rakódott,
Ide a tust, hűs vizet,
Így mulat egy messziről jött,
Ki mindenért megfizet.

Csorog a víz csókbizsergőn,
Csikizve hűt, jó nagyon!
Majd kilépve hűsen, tisztán,
Szárítkozom a napon.

Balatonnak hűs vizéből,
Felrémlik egy régi kép;
Mily szorosan ölelkeztünk,
S milyen tiszta volt az ég!?

Zárt szemmel a napba nézek,
Piros körök játszanak,
Halk zene szól, táncra kérlek,
Jössz e ropni jössz? Szabad?

[luczyus]

Zuhanyoznék
--Zuhany alatt lemosnám

Ha hagynátok Zuhany alatt lemosnám a régi Ítéletet
Minden bűnömmel, az ember minden bűnével együtt
Hogy feloldozást kapjunk…

Bőrömet lenyúznám, hogy testünk megtisztuljon
Szememet kiszúrnám, hogy csak az Igazt lássunk
És látva látva harmadnapot hirdessünk:

Már maholnap zengve, zengve a Végtelennel
Mi itt vagyunk még, ázva, tiszta vízzel mosakodva
Itt közel a Mindenekhez, közel a Végtelenhez

Ha hagynátok Zuhany alatt lemosnám a Vért
Minden vérünket, minden nedvünket lepréselve a résekbe
Hogy az Új-ember esővel érkezzen meg

Hogy Minden létező érkező és elmenő
Nyomot fújva a homokba újra teremtsen
S csak igazat remegjen létében

Hogy majd az eljövő kor belőlünk újra
Égig futtatva a glóriákat szenté nemzze a létezés
S szenté a létezőt, vízlénnyé, őskorához híven

Ha hagynátok Zuhany alatt együtt tisztulhatna
Végtelen és Kezdet
Teremtő és Teremtett

Ha hagynátok...

[luczyus]

trendo
lena1
csitesz

[Netelka]

102, trendo, luczyus

[Metallica]

Lena
trendo
luczyus

[tamiska]

Csitesz

102

Lena1

[medall]

Árvai,Emil

tamiska

lena1

[naiva]

102
csitesz
luczyus

[Samway]

102
Léna
luczyus