Elküldve: 2007 Okt 13 Szomb 8:36 Hozzászólás témája: 42. heti hagyományos versverseny
Kedves Alkotók!
Várjuk a verseiteket ebbe a topicba, melyet nektek kell betenni - ide - csütörtök éjfélig. Péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést kérünk a szavazóktól.
Felhívjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló szavazata a kiértékelésnél - a verseny tisztasága miatt - nem kerül beszámításra. A verseny akkor érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén a szavazásra nincs lehetőség.
Szavazásra mindenki jogosult, aki a verseny kiírásának napján regisztrált tag volt.
A hagyományos versversenyben minden regisztrált tag 1 verssel nevezhet.
Elküldve: 2007 Okt 13 Szomb 20:34 Hozzászólás témája: blue
Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen ember hiba nélkül
Évmilliók fejlődése, idők hosszú eredménye,
megjelent az értelmesség új korának új embere.
Megértette önmagát a mély értelem önvilága,
öntudatos ember lett az új teremtés koronája.
Érzésteljes szeretete emberségének világa,
de a sok jó és szép mellett mégis akad pár hibája.
Az önhittség a gőg testvére - az ostobák királynője,
az önbizalom önteltsége - az okosok játékszere,
arrogancia, s kevélység - férfiaknak tévedése,
vakító düh, s a dölyfösség - sok embernek lesz végzete.
Dölyfös, fennhéjázó férfi - a hízelgőket szereti,
pöffeszkedik a pökhendi - s az őszintéket gyűlöli.
Felfuvalkodott, rátarti - az élősdieket kedveli,
szeret nagyzolni, hazudni - s az igazságot megveti.
Nem kárörvendő a derék férfi,
ha mások hibáit észreveszi,
segíteni próbál,
s a tévedőket a helyes útra próbálja visszavezetni.
De néha, ha úgy hozza az élet,
nem hajt fejet, s nem kezd el sírni,
felemelt fővel halad mindig előre,
s ha kell,
büszkén, megnyugvással tud veszíteni.
Szánjad meg a vesztest, ne sajnáld a gőgöst,
Kíméljed a legyőzöttet, tiporjad a dölyföst.
Csatlakozott: Jun 17, 2006 Hozzászólások: 379 Tartózkodási hely: Szeged
Elküldve: 2007 Okt 14 Vas 3:59 Hozzászólás témája: férfigőg
a fogasra felakasztottam
hosszú évek csalódásaitól
összegyürt nagykabátomat.
zsebében az elpazarolt évek,
néhány összegyűrt menetjegy,
és mellétettem kitaposott bakancsomat.
odaraktam hozzá minden férfigőgömet.
ha akarsz, megtalálsz,
és rámadod
frissen mosott, tiszta ingemet.
Elküldve: 2007 Okt 14 Vas 16:20 Hozzászólás témája: Gőgöd kelepcéje
Gőgöd, kelepcébe zárja érzéseid,
ezért nem leszel boldog soha,
mert ami rejtve marad, s nem
tör felszínre, a mélybe süllyedve,
csak láthatatlan fonál,
minek az idő múlásával, elveszik
örökre a nyoma.
Vigyázz, mert a szeszély fáj is,
ha elűzöd vele a szerelmet,
s mit ma jónak gondoltál, lehet,
tévedés lesz holnap,
és megtörve leszel kénytelen
elviselni, a rád váró keservet.
Szeszély, vagy gőg, egyre megy,
nem ér az semmit, ha nem lesz
kiért élned, mert tudja az ember,
hogy ideje véges, semmi sem
marad állandó, csak a bánat
mi öleli, magába zárja
céltalan, üres léted.
Minek nekem, illem, szabály, tanok
én mindent tudok, mert férfi vagyok!
Nekem nem kell a szerelem, játszom
a szívekkel, mint egy zongorista
eltiprom az érzelmeket, jöhet az újabb lista!
Csak szép szavak,
s máris a karjaimba omlanak!
Már a gyüjteményem nagyon-nagy
sármom egy nőt ki nem hagy!
Ha kell szépet mondok, lehozom a csillagot
vagy panaszommal
minden szívet megindítok!
A szívem kőből van, gránit
Eggyel több vagy kevesebb nekem
Nem számít!
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
