Elküldve: 2008 Jan 19 Szomb 9:51 Hozzászólás témája: 04. heti hagyományos versverseny
Kedves Alkotók!
Várjuk a verseiteket ebbe a topicba, melyetnektek kell beírni - ide - csütörtök éjfélig. Péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést kérünk a szavazóktól.
Felhívjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló szavazata a kiértékelésnél - a verseny tisztasága miatt - nem kerül beszámításra. A verseny akkor érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén a szavazásra nincs lehetőség.
Szavazásra mindenki jogosult, aki a verseny kiírásának napján regisztrált tag volt.
A hagyományos versversenyben minden regisztrált tag 1 verssel nevezhet.
Elküldve: 2008 Jan 23 Szerd 20:33 Hozzászólás témája: Sötét uralja az űrt...
sötét uralja az űrt
sötét uralja az űrt
pontok melyek
elvesznek
nagy játék
mozgás
szintek váltakozása
fekete lyukak
mindent elnyelő
sötétség
gyökér illúziója
nincs status quo
ki tud lépést tartani
mindenség
idő s
más hasonló
sületlenség
valóban az agyból
indul ki
ami fent az lent
túl egyszerű s
nem vezet sehova
mert ki írja az égre
a csillagokat
az Isten oly elavult
s mégse nincs helyette
semmi
nincs pont mely marad
nincs semmi maradandó
csak mozgás
alakulás változás
üres a trón
melyet ellepett a por
félretolt a kor
csak az ég maradt
a sötétség melyet
eltakar
a végtelen űr
mely mindent eltűr
nincs választás
nincs kihez fohászkodni
nincs kitől félni
nincs hová menni
szörnyűség
állandó feszültség
várakozás
mennyire hiába minden
nincs senki
rajtad kívül az éjszakában
megfojt az ami vagy
bármerre tartasz
bármit hiszel
nincs kiút
ezt tudod
nyugodt vagy rettegsz
sötét uralja az űrt...
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 2:26 Hozzászólás témája: Bűn és bűnhődés
Rajtam csattan Isten ostora, azért mert bűnben élek,
vagy azért mert bűntelenül élni, még sosem próbáltam,
tudva azt, hogy erre úgy sem lennék képes.
Meggyónnám a rossz sorsom, azt a sok keservet, de félek,
nem lenne bocsánat, ily kegyvesztett embernek, csak
elhullott lénynek számítanék, kit mardosnak a férgek.
Megbékélnék hitemmel, ha tudnám, hogy lehetne igaz
útra lépni, de hiába keresem azt a titkos ösvényt,
nem találok mást, csak szennyet, mit nem akarok többé,
vétkes bűnnel élni, mert
gyenge az akaratom, hibás a jellem, minduntalan orra esik,
a kereszten, a jelben. Talán, ha magamban szállva, lelkem
üdvéért egy imát mormolok, másképp néznek rám ott fenn
az égi angyalok.
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 8:36 Hozzászólás témája:
Bűn és bűnhődés
Megbűntetlek,
mert asztalodon
nem tettél rendet!
Füzeteid össze-vissza
állnak, míg hegyeződből
ceruzák kiabálnak.
Vonalzód is darabokban
hever, s mondd mit akarsz
a szamárfüles könyvvel?
Tollad csupa ragacs
szétfolyt a tinta,
s az asztalon maradt.
Bűn, ahogy ez a terítő kinéz
papírdarabok szerteszét.
Körző hegye kiesett,
veszte a szemétkosár lett.
Megbűntetlek,
drága gyermekem,
gondolkoznod kell tetteden.
Ezután tégy rendet asztalodon,
hogy a napsugár rádmosolyogjon.
Csatlakozott: Oct 10, 2006 Hozzászólások: 356 Tartózkodási hely: Jelenleg a Föld
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 8:41 Hozzászólás témája:
Emberfarkas
Sötét erdőn lassan lépve
- Jaj, egyedül! -
erősödik vérem mérge,
- Szél hegedül... -
s mintha apám gúnnyal nézne.
Szűkölve iszkolt családom,
- Sejtik talán... -
mert rossz időm ma várom,
- Átok magány! -
érzik! Változik a lábnyom...
A pusztító! A förtelem!
- Ki enyém volt...-
Ő az, ki tette ezt velem!
- Elfogy a hold... -
Fertőzött, bűnös szerelem!
........................................
És az újhold ellenfénye
- Oh, borzalom! -
néz az alakuló rémre:
- Nincs irgalom! -
egy ember üvölt az égre!
Csatlakozott: Jan 11, 2006 Hozzászólások: 236 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 9:33 Hozzászólás témája:
Bűn és bűnhődés
Bűnös vagyok, bevallom,
a fejemet lehajtom,
szégyenkezem, szánom-bánom,
elkövettem, úgy sajnálom,
pedig hidd el, nem akartam
igaz, erősen kapartam,
én tehetek sajnos róla,
nem hallgattam a jó szóra,
szólalj már meg, kérlek szépen,
ne csak némán ülj a széken,
mondd, hogy bűn az, amit tettem,
ítélkezz bátran felettem!
Nem direkt, mert véletlen volt,
de a hiba, attól nem holt,
ráömlött, én jót akartam,
nem véstem, csak kapargattam,
tudom, nem lett volna szabad,
de nem hittem, hogy ilyen marad,
furán néz ki... igen. Látom
nem túl szép, de tényleg bánom,
te is tudod, nem így szántam,
mikor a garázsba beálltam,
nos..., kicsit a fal nekem jött,
meg a polc,
és onnan ömlött, csak ömlött,
az az ocsmány ragacs,
ami ragad, és olyan makacs,
hogy alig jött le kaparva,
a festék is követni akarta...
Most csak nézel. Büntess meg,
nem bírom e tekintetet,
mondj valamit! Bűnhődnöm kell,
ne..., kérlek ne fordulj el!
Bocsánatodért mit tegyek?
.
.
.
Mi...??? Hogy egy új kocsit vegyek...???
Legutóbb Angeli szerkesztette (2008 Jan 24 Csüt 13:58), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 13:46 Hozzászólás témája:
Ödön bűnhődése
Hősünk szórakozni indult egy holdvirágos este,
bűnbe esni készült, kiéhezett az élveteg beste,
a külvárosi bárban csak a lengébb ledéreket leste,
kiknek az első szóra is már odaadó csábos teste.
Vágyálomként lebegett benne egy röpke numera,
már hónapok óta csak önmagának hódolt, mer' a
nők nem álltak szóba vele, csak a főbérlő Vera,
de annak meg leszboszi szerelme volt; a fiús kis Era.
Ödön sajnálta, hogy érdeklődési körük nem analóg,
néha bámulni engedték, ha megígérte, nem fanyalog,
s csak csendben, a függöny mögött magában andalog,
míg végül ő is elment a látványtól, persze nem gyalog.
Ott tartottunk, hogy elszántan betért az éji mulatóba,
mikor a gyorsabb nyíl belesiklott a rövidebb mutatóba.
Kacér tündérek kellették magukat, nem csak mutatóba,
Ödön csikkjei egymás után nyomódtak a hamutartóba.
Felajzott kedve higgadt, már háromszor kapott kosarat,
hamarosan rájött, itt átlag küllemmel sikert nem arat,
gondolt egyet, s megoldást szült a megoldandó feladat,
fehér asztalterítőt kapott fejére, úgy festett, mint egy arab.
Álcázott külsejétől beállt a változás, az olajmágnás sejk
körül elkezdtek rajzani a pillangók, senki semmit se sejt,
Ödön jobban dagadt most alul, mint sörhasban Svejk,
már kezdte egészen szívébe zárni e feslett bűnű helyt.
Ekkor rálépett valaki lábára, s mielőtt viharfelhő bomol,
a nagydarab kopasznak odakiáltott: "Pardon, oh boy!"
A válaszként kapott pofontól hervadt a boldog mosoly,
fejkendő repült, fog, nyakkendő lazult, ez most komoly!
Ödön lebukott, így lett arab sejkből piti szélhámos,
tovább nem firtatta, hogy a John miért nem János,
helyzete úgy lett még ennél is jobban hátrányos,
hogy a bár előtti újabb ütlegtől lett orra kátrányos.
Monoklival szeme alatt kullogott haza szégyenében,
de ott találta a két lányt felhevülve, vehemens ébren!
Megsajnálták, s elhalmozták őt is csókokkal az éjben,
Ödön így bűnhődött, vad testük fénylett, mint az ében.
Csatlakozott: Nov 24, 2007 Hozzászólások: 23 Tartózkodási hely: Mikebuda
Elküldve: 2008 Jan 24 Csüt 17:11 Hozzászólás témája: Mindentudó falak
Mindentudó falak
Valakik éltek, valahol
S aki akkor élt, az meglakolt
Mi volt a bűnük? Oly kevés
Talán csak, hogy tudásban éltek,
S abba belefért a bűn,
És a bűnhődés
Sorsok nélkül sehol sincsenek
Kattanó zárak, hideg bilincsek
Kulcsuk párától revés
Rettegésük nem fájdalomtevés
S abba belefért a bűn
És a bűnhődés
Hitük volt, hozzá hitetlenkedés
Tömlöcük falán fénnyi a rés
Konok tudásuk foglyai
Gúnyuk a primitív felett recés
S abba belefért a bűn
És a bűnhődés
Buzgóság a lángelmék alatt,
Azok emelték a nyirkos falat
A tudás hatalom,
Ellene máglya az érvelés
S abba belefért a koholt vád
És a bűnhődés
A jövő őket igazolta, bármivé is lettek
Hiába hatalom a gyáva, gyilkos tettek
A realitás szintjén
Semmi a boszorkányüldözés,
Mert ebbe nem fért bele a bűn
Csak a bűnhődés
Múltba vesztek már ezek a sorsok
S már az emlékekből sem marad oly sok
Történelem vagy mende - monda tán?
Megleled a vén téglák falán
Ám, ahogy az elme utat tört
Tanulságaival együtt is mesés
S abba belefért a bűn
És a bűnhődés
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
