Elküldve: 2010 Feb 28 Vas 21:13 Hozzászólás témája:
16.
Welentze: Körforgás
Ó Jégcsap!
Te csélcsap
Vándorlegény!
Te ég és föld között
Vándorló szeszély!
Folytonosan átvedlő
Pára, víz, jég!
Te örökké liftező
Csapadékfolyam!
Fent az égen felhő cipel,
Ha már nem bír,
Cseppenként leejt.
Házak sipkája felfog,
Vízből jéggé dermed izmod,
Lógsz az ereszeken.
Ha rád süt a nap,
Gyöngyházfényben izzadsz.
Elolvad vastag tested,
Halmazállapotod ismét
Tündöklő víz lesz.
Elolvadva, lecsöpögve,
Barna talaj szív be.
Onnét a Nap felszippant
A kéklő fényes égre,
Pára leszel, légnemű,
Ismét a fehér felhőkön csücsülsz.
Te csalfa, kóborló változó!
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:15), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2010 Feb 28 Vas 22:01 Hozzászólás témája:
17.<p align="center">csitesz: Jégcsap
jégcsap lett a hosszú időkön át melegen dobogó szíved.
üres ereszcsatornára költözött az ősz, volt már ilyen.
most a vacogó, téli fagyok járnak, fázik az üres táj.
emléked előtt legelek, mint kiéhezett birkanyáj.
korgó gyomrom hideg, nem-havat kavar. nem
lesz ebből már jóízű, jóllakott has-zivatar.
csak bégetek, mint ki annyira enni kér.
jó volna legalább egy ehető pipitér.
cseppen a jégcsap, én meg éhes
vagyok. tudom, nagy önzőség,
de korgó hasamra gondolok.
utolsó kordulásommal rád
gondolok. de engedd meg
meg kérlek, hogy enni
kaphassak jogot.
Ámen.
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:16), összesen 1 alkalommal
<p align="center">Ott csüng ereszeken, házsapkákon
Törékeny, áttetsző, mint az üveg
Átlátszó, zárt jégpáncélja rideg
Szélgyerek játéka téli tájon
Hűs fagybörtöne enyhül
Mikor a nap táncot jár
Testére szivárványár
Tarka vibrálása ül
Könnyét hullatja
Búcsút int keze
A mámor heve
Fűbe lecsalja
Gyöngyöző
Lázban ég
szeme rég
tükröző
fényes
Színe
Íme
SS
!</p>
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:16), összesen 1 alkalommal
Hideg van. Süvítve ébred fel a szél.
Botorkál egy férfi, magában beszél.
Nincs tető felettem, elfogyott borom,
Fagyban meleg ágyról ébren álmodom.
Megpihenni végleg; tán az volna jó.
Ám ha most lefekszem, betakar a hó.
Állandó mozgásban. Most csak ez segít
Életben maradni holnap reggelig.
Eresz alján felfagy cseppekben a víz,
A jégcsapok gyűlnek, egymás mellett tíz.
Mikor a nap rásüt, csillog valahány,
Szemet gyönyörködtet, hízik is talán.
Már görbül az eresz, csikorog a kín,
Húzza fűrészfogú gyilkos guillotine.
S míg az egyre csak nő, s éjszaka recseg,
Ő a kabátjában egyre kevesebb.
Nem ment tíz utcánál messzebbre soha,
Magányos hősként az utca harcosa
Legyőzte a telet; hideg volt nagyon,
S most tesz egy sétát a napos oldalon.
Óva intem. Látja, és felém nevet,
Hunyorog, mosolyog, visszainteget.
Egy szó sem kél ajkán, azt se mondja, jaj!
Amikor a jégcsap lecsap, s vele hal.
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:17), összesen 1 alkalommal
Csepp, csepp
csepereg a jégcsap.
Csepp, csepp
egyre kisebb nézd csak!
Csepp, csepp
vékonyodik lassan.
Csepp, csepp
csepereg csak halkan.
Csepp, csepp
gyorsul a zenéje.
Csepp, csepp
minden ütemében.
Csepp, csepp
azt dalolja: Vége!
Csepp, csepp
Ne gondolj a télre!
Itt a tavasz.
Itt a tavasz.
Itt a tavasz végre.
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:18), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2010 Márc 7 Vas 20:45 Hozzászólás témája:
23.
prince60: Jégemlék
Már mások a telek is, látod?
A friss hó sem úgy ropog, mint rég
Szívedben még érzed a régi lángot,
de bőröd nem érzi kályhád melegét
Mi változott a sodró évek alatt?
Tükröd előtt tenyereddel arcodhoz érsz
Próbálod visszaidézni múltadat,
közben elrettent jövőd, ahová érsz
Füledben ott cseng gyermeki kacajod
A letört jégcsapok ízét is érzed még
Látod magad, ahogy felnyúl érte a karod,
egy roppanás, és tied a szikrázó jég
Játékszer volt csupán apró ujjaid között,
s te úr lehettél a természet csodája felett
Ám ez a régi kép már oly messze költözött,
csak néhány percre megcsalt az emlékezet
A valóság odakinn van, az a csonttörő hideg
A kristálykúpok ott lógnak az ereszed alól,
és te magadban kérdezed: Ugyan, már minek?
De egy gondolat nem hagy, és benned zakatol
Zekét terítesz megfáradt vállaidra - a hideg ellen
Súlyos nyomokat hagysz magad mögött a hóban
Irány a fészer! Mész elszántan koroddal szemben
Még egyszer nyújtózva letörni egyet…, Na, jól van
Mosoly, tél,
csipkedő szél
Én kortalan!
Igen!
Most
jól érzem magam!
Legutóbb naiva szerkesztette (2010 Márc 15 Hétfő 8:19), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2010 Márc 14 Vas 22:15 Hozzászólás témája:
Kedves Fullos alkotók, versenyzők és szavazók!
Lezárult a 07- 10. heti versverseny. Köszönöm minden résztvevőnek, hogy velünk játszott, nagyon sok szép vers született!
A versversenyben 14-en indultatok, 23 alkotással, és 19 szavazat érkezett a művekre.
Lássuk az eredményeket:
A közönségtől a legtöbb szavazatot, 7-et, az 5-ös számú vers kapta, így a nyertes:
piroman: Jégbe szőttél napsugarat című műve lett
A szakmai zsűri összesített pontjai alapján, 23 ponttal a 20-as számú alkotás a nyertes:
felix: Jégcsap című alkotása
Kedves Péter és Sándor szívből gratulálok győzelmetekhez!
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
