36-39. heti versverseny

[winner]

15. Cocko23: Azt hittem - azt hiszem

Rám ragadt a kék Multifilter, vagy a szén-dioxid,
vagy a nikotin – nem tudom!
De jön velem az illatod, követ!
Pedig én már azt hittem vége, és semmi!
Erre most kiderül, hogy kulcs ez,
kulcs valami belső titkos kamra ajtajához,
melyet ritkán nyitnak ki.
És most nyílik, nyílik, nyikorog!

Azt hiszem, be kell jönnöd velem!

[winner]

16. Teru: Hittem én...

Hittem én hogy hajnaltájban a nap újra vidámabban ébred
Miután a hold karjába fekteti az éj töretlen csendjét,
Ám engem egy álmatlan éj után a hold, sőt a nap is fent ért,
Füstbe ment a tegnapom és minden jó, ami még holnap érhet...

Hittem én hogy rózsa bontja majd szirmait a harmatos kertben,
Álmaimban őrangyalok a virágot drágakőből verték,
Oly boldogan rakták elém, illatosak, szagolja meg felség!
Vér csordult a tüskéjétől, s porba hulltak a szirmok, leverten...

Hittem én, egy fényes lovag jön el értem fehér paripával,
Üveglépcsőn megyünk majd fel lehozni a törhetetlen rendet,
És ameddig el lát a szem, minden ember fehér csokrot lenget!
Vérengző had közelgett csak, fenyegetve ásóval s kapával...

Hittem én, ha jó az ember, előbb-útóbb rátalál a béke,
Sima úton megy előre, ott, ahol csak szelíd lelkek járnak,
És előtte megnyílik a kapuja a viskónak, a várnak,
Ám csak könny marad párnáján, hogyha egyszer már mindennek vége...

[winner]

17. Caterine2: Hittem



Egykor régen végtelenben hittem,
A természet, állatok szeretete,
Az igaz szó, az ember tisztelete
Jelentette minden kincsem.

Élni csak tiszta lélekkel lehet,
A méltóságot megtartani érdemes,
Szerettem volna, ha mindenki nemes,
S ha erős kéz szorítja kezemet.

A gyermekkor álom-világ,
S hiába számtalan gonoszság,
Az ártatlan gyermeki pillantás
Nem érti a gonosz szavát,

Érthetetlen minden tette,
Az irigység, a harag dölyfe,
A kegyetlenség, perverz heve,
A harmónia megszüntetése.

A világban él sok-sok ember,
S mind vágyik jóra, szépre,
Szeretetet vár epekedve,
S mindhiába, már szeptember

Kopogott be az ablakon,
Bár még tart az indián nyár,
Az ember mégis tavaszra vár,
Mikor mosoly derül az arcokon.

Mondják, a négy évszak csoda,
Sem nyári zöld, sem tél hava
Nem viszi a derűt tova,
Csak a magány oly’ ostoba,

Hittem, történik csoda,
Nem sír többé az igaz,
Megbűnhődik végül a gaz,
S lesz bőséges lakoma.



2011. szeptember 24.

[winner]

18. Csitesz: hittem

az erdők lombjai közt bujkáló szelek suttogásában
hittem .
a földeken aranyló búzamezők szép szavának
hittem.
a tengerek hullámainak zajló morajában
hittem.
az emberek magukban való igazában
hittem.
és mégis megfeszíttetett engem Atyám, az
Isten.

[winner]

19. félix: Utak…

Hittem egykor a szép mesékben,
Hogy majd elnyeri jutalmát a jó,
S hogy célba ér a legkisebb fiú.
Indultam, mondván: Ki, ha én nem?

A világot jártam. Mindig új;
Hittem, utat mutat a szivárvány,
Ha fejét veszik, pusztul a sárkány,
S valóban égig ér a paszuly.

Ki felmászott uborkafára,
Rám szólt: Már nincs is, hol a bocskorod?
Tarisznyád üres, gyomrod is korog,
Nincs mese! – Biggyeszt, lesajnálva.

Hittem később a tudományban,
Egész világunk megismerhető.
De gyökere nagy mélységekbe nő,
S lombja égig ér. Hát beláttam,

Mit tanulhatok, parányi rész.
Ha tovább lépek, csak nő a homály,
Ha fejem töltöm, megdagadva fáj,
S ködben, titok marad az egész.

Inkább maradj csak a felszínen:
Ki a való nagy búvára volna,
Ha nem figyel, megveszik kilóra.
Hagyd csak a tudományt, kis szívem.

Majd hittem az ember fiában,
Hisz’ a szabadság minden szívben ég;
Eszme magában sohasem elég.
Később kezében követ láttam,

Izzadt vele, hordta halomba,
Házat épített s kerítéseket,
Onnan mindig a szomszédra lesett;
Szívét kóros indulat nyomta:

Ott égbe száll áldozat füstje.
Elrepült a kő, célba is talált,
Nyomában osztva hirtelen halált,
S este, lásd, nyugodtan feküdt le.

Utam járom, terheim viszem,
Hisz’ annyi tévhit van az ég alatt.
Elég a dolgom, ami még maradt,
Léptem könnyű: maradt még hitem.

[winner]

20. Caterine2: Hittem az emberségben

Szárnyaltam a szabadság égboltnyi szigetén,
Azt hittem, mit látok, mindörökké enyém,
Hittem a jóságos szeretet-szavakban,
Nem tudtam, karmikussá váló végzetem van.

Ismeretllenné változott a világ,
Benne a szív segítségért kiált,
De senki sincs, ki hallhatná az imát,
Süket fülek, falak és kegyetlen viták,

Ezek kísérnek hosszú évek óta,
S nem értem, a föld miért ostoba,
Nem rázza le magáról a gyűlölet hevét,
A féltékenységből rontó kezek erejét.

Gyorsan eliramlott az élet velem,
Odalett a szabadság, szerelem,
Szeretni engem mindenkinek tilos,
Ki tisztelni mer, osztályrésze gyilos.

Hittem az emberségben, igaz szavakban,
Hittem a dolgos kéz szorgalmában,
S máig nem értem, ez hogy lehet,
Míg egyik szenved, a másik nevet.

Másoknak lehet hitük, vallásuk számtalan,
Az embernek egy lehet, a szívében dobban,
S míg agyvérzés infarktussal arat,
S nem jut számára, csak könyör-falat,

Addig az ember veszélyben, emberek!
Figyeljétek a rájuk vesekedőket,
Védjétek, óvjátok, mert életük egy lehet,
Ne daloljátok, emberhez méltó sors a tietek!


2011. szeptember 25.

[winner]

21. Lorelei: Hűség

Egy nap szóltál: Gyere velem!
Mit tehettem? Veled mentem
Tudtad azt, hogy szerettelek
Kihasználtad, mentem veled

Hittem benned, követtelek
Felvettem, ha földre esett
Pár darab a boldogságból
Bú, amit ez okoz mától

Rossz úton jársz, eltévedtél
Én még így is veled mennék
Inkább nem kell! - megfékeztél
Szomorúan beteg lennél

...Találtál egy tisztább leányt
Azóta ő vigyáz terád
Együtt mentek, csak ti ketten
Bánjam? Hisz a Nap is felkel.

[winner]

22. Lorelei: PosztHumusz

Mily jó is lesz elporladni
Atomjaira esni szét
A végtelen részévé lenni
Felszabadító semmiség

Bár egykor éltem, régesrég
Bíztam, reméltem, hittem én
De minek több ima? Mit sem ér!
Kacag rajtam a Mindenség...

[winner]

23. naiva: Hittem…


Gondolkodom…
Hittem-e bármiben, én, az örök kételkedő?
Régmúlt időkben, oly sok mindenben reménykedő…

* * *

Hittem Istenben, mert arra neveltek,
oly korban, mikor még szégyen volt a hit…
Imádkoztam, ha akartam valamit,
s tudtam, az Isten engem is megsegít…
Talán így érzem ezt még ma is.

Hittem ifjúként gondtalan holnapot,
kiszámítható jövőt, szép családot.
Megtalálom küldetésem s páromat,
szerető társ mellett teszem a dolgomat.
Elképzeltem százszor boldog sorsomat.

Hittem sokáig, hogy mindig a jók nyernek.
Hazugság, ostoba gőg nem győzi le őket.
Az igazak felett mindig kiderül az ég,
s a rossz elnyeri a méltó büntetést.
De az igazságtalanság engem is elért…

Hittem, ó én balga a szép szavakban,
ámító és kétszínű mondatokban.
Majd rájöttem, hogy engem is becsaptak…
A szó elszáll, örökre csak szó marad,
csupán a tett, ami igazat mutat.

Hittem az örök szerelemben, mint bárki más.
Lassan rá kellett jönnöm: rám sosem talált…
Amit annak hittem, mindnek bús vége lett,
elillant életemből minden tündérmese.
Rózsaszín álmok… Ugyan! Mit kezdjek véletek?

* * *

Gondolkodtam…
S míg versemet írtam, én, az örök kételkedő,
rájöttem: legbelül még mindig hiszek egy szebb jövőt.

[winner]

24. Lena1: Keserű ima

A világot adtam a magam módján neked,
belegyűrve mosolyt, néha sós könnyeket.
Szívedbe bújtattam ezt a pogány létet,
hogy hitet gyűjtve én is más emberként éljek.
Szép szavakat kerestem s egy simuló kezet,
mely elképzelt álmaim, úgy őrzi majd meg,
hogy vigyázza a hátralévő néhány évemet.
Letettem eléd a poklokban ziháló múltat,
hogy megmaradj az, kivel esélyt nyer a tudat,
mert tudtam, mikor mások földbe tipornak,
te felhők közé emelsz, hogy magasban szárnyaljak.
S ha majd megtagadom lelkem fényarcú imáját,
megvéded uralmaddal a természet hibáját,
mely én voltam akkor, mikor e világra vágytam.
Vagy tán a sors akarta, hogy magam is meglássam
tengernyi bűnöm, mit elkövettem ellened…
Mint a legegyszerűbb ember, ki tisztán szeretett
mint a legegyszerűbb ember, ki sokszor tévedett,
úgy akartam én is, hogy boldog lehessek,
-veled,
de a világ megfordult saját tengelyén
s mint szikláról az áldozat úgy zuhantam én
a jól rögzített késpengék élei elé…

[winner]

Kedves Fullos alkotók, versenyzők és szavazók!

Megszületett a végeredmény, és ezzel lezárult a 36-39. heti versverseny. Köszönöm minden résztvevőnek, hogy velünk játszott!
A versenyben igazán sokan 18-an indultatok, 24 alkotással. Egy verset törölni kellett mert az alkotó nem szavazott.

Íme az eredményeket:

A közönség szavazásánál az 7-es számú vers 11 szavazattal győzött.

A szakmai zsűri ebben az etapban 4 főből állt. Az összesített pontok alapján, itt a 13-as számú vers kapta a legtöbb pontot, 18-ot.

A fentiek alapján a nyerteseket:

A közönség szavazás győztese:

LEKA: Hittem az érzés megmarad című verse


Zsűri győztese:

Haaszi: Én hittem című verse



Kedves Éva és Irén szívből gratulálok győzelmetekhez!


Egyben szeretnénk felhívni minden résztvevő figyelmemét a témaajánló topicra, ahova várjuk javaslataikat. Kérlek, tényleg küldjetek témákat.

[winner]

A közönségszavazás eredménye:

roadrunner: Hittem benned - 1
Crecko20: Hiszem a Hitem - 2
szilfer: Ikarosz után - 6
Caterine2: Hittem - 2
Caterine2: Hittem - 2
vörösliliom: Azt hittem rám vársz… - 6
LEKA: Hittem az érzés megmarad - 11
estelente: Hittel - 0
szilfer: Hiába hittem - 8
Trendo: Hittel -
Adalbert: Ergo sum - 3
simonendre: Hittem… - 1
haászi: Hittem - 2
Cocko23: Koszpacsmagok - 1
Cocko23: Azt hittem - azt hiszem - 1
Teru: Hittem én - 1
Caterine2: Hittem - 2
Csitesz: hittem - 1
félix: Utak - 3
Caterine2: Hittem az emberségben - 0
Lorelei: Hűség - 1
Lorelei: PosztHumusz - 2
naiva: Hittem - 2
Lena1: Keserű ima - 2


A versenyzők szavazása:

roadrunner - 6 7 24
Crecko20 - 5 9 12
szilfer - 10 19 24
Caterine2 - 19 23 7
vörösliliom - 7 9 17
LEKA - 9 6 1
estelente - 3 10 14
Trendo -
Adalbert - 5 7 10
simonendre - 2 7 11
haászi - 3 7 9
Cocko23 - 6 9 10
Teru - 7 22 2
Csitesz - 3 15 22
félix - 3 9 10
Lorelei - 3 7 9
naiva - 6 7 16
Lena1 -6 7 9


csak szavazó:
Julianna - 4 6 21
Lukrécia - 23 4 13
Anne20 - 17 13 11
tavinarcisz - 3 10 19
Anyatka - 7 11 18


A zsűri pontjai:

roadrunner: Hittem benned 9,0
Crecko20: Hiszem a Hitem 8,0
szilfer: Ikarosz után 10,0
Caterine2: Hittem 11,0
Caterine2: Hittem 9,0
vörösliliom: Azt hittem rám vársz… 15,0
LEKA: Hittem az érzés megmarad 16,0
estelente: Hittel 15,0
szilfer: Hiába hittem 16,0
Trendo:Hittel -
Adalbert: Ergo sum 12,0
simonendre Hittem… 9,0
haászi: Hittem 18,0
Cocko23: Koszpacsmagok 13,0
Cocko23 :Azt hittem - azt hiszem 9,0
Teru: Hittem én 15,0
Caterine2: Hittem 12,0
Csitesz: hittem 12,0
félix: Utak 12,0
Caterine2: Hittem az emberségben 14,0
Lorelei: Hűség 10,0
Lorelei: PosztHumusz 13,0
naiva: Hittem 12,0
Lena1: Keserű ima 14,0