Versfolyam

[ukume]

Egy nap mégis visszatért a vándor,
leült a partra, a barlangtól távol,
nehéz szívvel, lábára hajtva fejét,
hallgatta a tündérek trillázó énekét.

A bűvös illat rózsaszínbe öltözött,
a lányok szívébe új remény költözött:
ha csak egy napra, csak egy éjszakára,
földi halandókká lesznek valahára.

[zsoló]

És a folyó lábához simulva
Csendesen folyva, csitulva
Egy ráhullt falevelet sodort
Ujjához...mily soká vándorolt-

Nézte csak a fodrozó áramlatot,
Akkor érezte meg azt az illatot
És a muzsika szívéig hatolt,
Mikor egy tündér a víz fölé hajolt

[Hanna]

Ült a víz szélén némán
elmerengett
a fények tétova
csendes
zökkenőmentes
játékán.
Valaha....
Ő is így élt
ő is remélt.
Szeretett.
Bátran, naivan
fiatalon, mint
oly sokan.
Mára már
csak a pára
száradt
árnyékára
emlékezhet.
Mi buborékként
kezdte,
s a napfényt oly
nagyon szerette
-Megégett-
ez lett a veszte.

[zsoló]

De a víz színe felett
Új buborék született:
Szivárvány gömbjét
Mint egy fázó szöcskét,
Úgy melengette a nap,
Féltőn, ha egy pillanat,
Mely mindenképp eljő,
S beborítja setét felhő
Ringó semmi-testét,
Megóvja, s talán az estét
Még itt tölti lebegve…
De csak nem is sejthette
Hogy simogató karja
Elmúlásába hajtja,
S hártyáján úszó színek
Gyönyörét nem lesz kinek
Odaadni ajándékba.
A parton álló két fa
-Szomorú fűzek voltak-
Némán siratót daloltak
Egy halk lélek-pattanásig,
És érkezett egy másik…

[Bogika]

S miközben egymást ölelték,
a szeretetet keresték,
mely elmúlt, elveszett.
Nem belőlük,
a világból,
az anyából,
az apából,
a társból,
mert a hajsza,
a szeretetet is
tovahajtja.

[zsoló]

Óh szeretet, pattanó buborék
Vágyva sokan ezt keressük rég
Kóbor ebként mocskos porban futva
Hiányunk a fényed, s ezt jól tudja

Rád éhező, szikkadt szomjuhozó szívünk
És oly mindegy, hogy közben mit hiszünk
Hajszoljuk mégis az elröppenő álmot
Ragyogva szóljatok, ha egyszer rátaláltok...

[ORCA17]

Volt benne szó
jó.

Volt benne szép
rég.

Volt benne mámor
ma már csak kámfor.

Volt benne élet
de félek,

Midőn írom e sort
már túl sok benne

a volt!

[ORCA17]

Ülök a Gőzben,
hogy magamat főzzem

Nyakig a lében,
a fázás ellen télen.

A hideg ami behajt,
de bent feledem a bajt

Bizsereg a tarkóm,
ahogy kezem odatartom

Szárnyként a gőz fölé
és nézek kifelé.

Kintről most úgy látszik,
bent köd úszik

A ködben most, angyalok
kikkel én is játszhatok.

[Halogen]

És a gőz meg a köd között
Egy nagy madár kőrözött
A sas lecsap, a
Vércse menekül.
Egy puska is végre előkerül
Aztán jógázok a teraszon
Mégiscsak jobb a nyugalom
A hajnali csend
A szaladgáló őzek
A vadászok már csak
Ritkán lőnek...
Amadarak is csak hangosak
Nem véresek
A múlt elmúlt.
Aminek vége, így esett.
Új szerelem jöhet még,
Fájón, édesen,
Hajtsd vállamra fejed,
Ölelj át szerelmesen!

[Vigi]

A puskaropogás zaja elül,
már a vad sem menekül...
Szélcsend honolja a tájat,
békét, megnyugvást hozva,
üzenetét szerte-szét szórja

Békesség a szívekben,
boldogság az Életben...

[csingi]

Lassan hömpölyögve sodródik tova
veti tajték és hab a víz színét, de
lenn a mélyben áldott nyugalomban
hallatszik hogyan énekel a lét.

Mormolva, halkan zúg a csend világa
s tágra zárt szemeddel hallgatod.
Fentről arcodra hull gyémánt sugára
S Éned süllyedve, némán elhagyod.

[zsoló]

Sötét mélyek útján bánat ömlik el
Folyója szelíden magához ölel
Tompa fájdalomra meleg vére foly
Könnyek közt zokogva csendesen sikolt

Hiába kereslek: elvesztettelek
Édes gyöngyvirágom, úgy szerettelek
Picurka maradsz már örökre nekünk
Elhajóztál, s a gyászt itthagytad velünk

[csingi]

Eggyé válsz lassan a hallgatag méllyel
mozdulnod nem kell, hisz hív a Hold
s te surransz a partnak lágy fövenyére
és nem tudod azt, hogy rég mi volt.

Asszony voltál, s most Holdsugár vagy
szökkensz sápadtan, csillagtalan az éj
vágy nélkül hűlt tested a folyó ringatja
lelked szétszakítja a menny s a mély.

[Vigi]

[Halogen]

Asszonyként a csillagfényben
Tóparton és árokparton
Romantikus éjszakán
Elvesztette magát a lány..

Asszonnyá lett, a csillagok
KÖZÖTT ÜSTÖKÖS RAGYOGOTT
Nem volt többé ébredés
Erőt vett az ernyedés

Azóta is emiatt
Adja magát oda mindig
Ezért az elernyedt érzésért
Szenvedélyes kihűlésért....