Elküldve: 2006 Aug 21 Hétfő 5:43 Hozzászólás témája: 34. heti ANONIM versverseny
Az ANONIM versverseny szabályai a következők:
Minden regisztrált tag annyi verssel pályázhat, amennyivel akar.
A pályázatra küldött versek az eredményhirdetésig nem jelenhetnek meg a FullExtra egyik felületén sem.
A pályázatra benyújtott verseket Anna1955 moderátornak kell elküldeni privát üzenetben. Ide a topicba a vers egy azonosító rendszámmal kerül általa, név nélkül!!
A pályázó a verset, vagy verseket a hét bármely napján küldheti az adott héten, hétfőtől csütörtök estig.
A szavazás menete azonos az eddigi versverseny szavazási szabályával ami az, hogy minden szavazásra jogosult tagunk három verset jelöl meg péntektől vasárnap estig bezárólag. Itt a megjelölés a vers rendszámát jelenti. Szavazásra minden regisztrált tag jogosult egyszer, aki a szavazás kezdő napján, tehát pénteken, már regisztrált tag volt.
Az a vers nyer, aki ezen a nyilvános szavazáson a legtöbb jelölést kapta.
Ennek erdménye hétfőn kerül összesítésre és kihirdetésre, az összes szerző nyilvánosságra hozatalával egyetemben.
A nyertes vers egy hétig a főoldalon lesz olvasható, kiemelt helyen, a másik versverseny első helyezettjével együtt.
Az ANONIM versverseny topicba hétfőtől csütörtök estig, csak az Anna1955 moderátornak küldött, és az általa feltett versek mehetnek be. Megjegyzések, szavazatok nem!
Pénteken, szombaton és vasárnap pedig csak a szavazatok mehetnek be, ami mindössze annyi, hogy a szavazó tag, beír három rendszámot.
A beírt három szám sorrendje mindegy, mindegyik értéke 1 szavazat.
Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsére nagyon sok alkotás születik, még fontosabb lenne, hogy minél többen szavazzatok.
A versenyben egyik héten a téma, másik héten a cím lesz előírva, felváltva a másik versversennyel...
Elküldve: 2006 Aug 21 Hétfő 19:52 Hozzászólás témája:
200634/1
Lacoba: Augusztus végén
/Variációk V. F. emlékére/
Elültek a hulló fényű csillagok,
batyut adott rájuk az augusztus,
bele hamuban sült pogácsát rakott,
hogy jövőre is erre járjon útjuk.
Elvittek a nagy útra egy barátot,
hol összeér majd újra a vállunk...
Hol az öröklét angyala reánk vár,
s hol újra szépen dalol majd egy madár.
/-/
A csóka égnek feszítette szárnyát,
majd a nyugvó nappal néhány szót váltott,
vijjogó szorgalma fájón szaporáz,
s egy kihunyt csillagot szárnyára kapott.
Fészekaljon még álmodik a kakukk,
melyet az a kismotor már elkerül.
Vajh' a forrás tiszta vize merre fut,
míg az út pora is a múltba szürkül?
Figyeld, hogy csivitelnek a cinegék!
Augusztus vége már csak néhány nap,
hisz' már sűrűn gyülekeznek a fecskék,
és a naptárról is lekerül egy lap...
…? Igen, persze! Csorog még a forrásvíz,
mit majd mindenki Varga-forrásnak hív...
Lassan hátat fordít. Bolondos ruháját,
pajkosan pörgeti, amíg széllel táncol.
Könnyed lépésekkel járja búcsú bálját,
derűs hangulatban kacéran viháncol.
Vérnarancs mosolya, pajzán tekintete,
szemérmetlen, ahogy mutatja bájait.
Zöld-selyem pamlagon hever. Legyintene,
hogy mellé heverjek, s tartsam szabályait.
Megmártózok benne. Forró sóhajától
elalélok. Bágyadt testtel pihegek ölében
A szemem káprázik vöröslő hajától.
Forróságot érzek most is közelében.
Hűsítő zivatar zúdul le a földre
Dörög és villámlik, világít az égbolt,
Gomolyfelhők úsznak, kergetőznek körbe.
Szivárvány alattuk, nem is olyan rég volt.
Aranykereszteket rak búzatáblára,
éltető sugara, játszva tűnik tova.
Learatott búza, nem áll már lábára,
torzsa közt lépkedek, megyek valahova.
Nap korongját nézem, kavargó tűzgolyó.
Útján végiggurul, izzó remegéssel.
Perzselő vágya közt, álmokat fűz, folyó
habjaival, parthoz csapódik, szenvedéllyel
feltüzelve hátrál, vállán nyári napok
kavalkádja ül, édes terhet cipel.
Egymásba folynak az éjek és nappalok
Vissza se néz, siet - beéri ennyivel.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Aug 28 Hétfő 8:41), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2006 Aug 21 Hétfő 20:07 Hozzászólás témája:
200634/4
Netelka: Augusztus végén
Augusztus végén, mikor a nyár
lassan hervadásnak indul,
s lágy bíbor vegyül az alkonyi kékbe,
nincs más, mi lenne szívem menedéke,
mint a csillagszóró, hatalmas ég,
hol maradék álmaim ösvényét keresem.
Tűnődöm, miféle varázsos rejtelem,
mi földre hozza az éj tünde fényeit,
mi a végtelenből egy darabot kiszakít,
hogy táguló szemünkbe érve
átragyogjon a megkopott valón.
S mi’ múlandó mindez.
Az augusztus lopva mindent
sárgára színez, a hajnalok hűsen
nyúlnak el a még dús kertek ölén,
s forró éjszakák emlékébe bújik
a makacs remény, hogy az idő majd
úgyis elszalad. Az ősz elsuhan
egy röpke perc alatt, s mielőtt szívemre
dermedne a sápadt arcú tél, egy reggelünk
majd újra a harsogó Életről mesél.
S akkor majd a csillagok már nem
hullni vágynak, de díszei lesznek
a sötét éjszakáknak, s végre meglelem
az ösvényt valóság s az álmaim között.
2006. augusztus 21.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Aug 28 Hétfő 10:09), összesen 2 alkalommal
Elküldve: 2006 Aug 22 Kedd 20:18 Hozzászólás témája:
200634/5
Mucika: Augusztus végén
Még simogat a langyos nyári szellő,
még érzem az augusztusi nyár melegét.
Olykor zápor becézi a szomjas földet,
s villámok törik meg cikázva a nyár hevét.
Ám kopogtat lassan a sokszínű ősz.
Az elmúlás hangulatát hagyva a szívekben.
Ledobva magáról a forróság láncát,
megnyitva a szelek őrült körtáncát.
A rozsdaszín leveleket hó fehér szikrája takarja.
Mint ahogyan hajunk is ősz szálakkal teli,
de szívünk, még a szerelmet akarja.
Hogy itt vagy,hogy enyém vagy, elhinni sem meri!
A nap melengető sugarait gyengédebben szórja.
Csontjaimban érzem: közeleg az óra:
mikor fáradt testemet a tél hidege járja át,
szerelmünket az idő az enyészetnek adja át.
De addig is ölelj forrón és szenvedéllyel!
Még itt a nyár, illatával betakarlak minden éjjel.
S ha eljő a fagyos tél,mikor a nap lemegy:
én itt leszek akkor is ,s fogom majd a kezed.
élt két és fél hónapot.
jött nevetve hozzád, dobta
le magáról a szorító ruhát.
kézen fogott és vitt magával
ezer kalandokon át.
tiétek volt a naptól ölelt
vízpart, a csábító éjszaka.
a klubban szólt az Illés,
s körülötted táncolt a
szép leányok hada.
Pécsen dübörgött az
örök élető heavy metal.
'Tata' hozta a házi bort, melyben
még szőlőszemet is talált.
és amikor a nappali forróság
esti csillagfénybe merült,
várt reád a csillagháló sztrádája
hol a sebesség új utakat szült.
de elmúlt a nyár, eltelt
a boldogság évada.
az égen gomolyognak sötét felhők
előtted rút jövőnek rémisztő hada..
temessed hát 'mennybéli víg napjaid',
de azokat ne felejtsd el soha.
jőnek még szép idők és egyszer
véget ér a most kezdődő
unalmas iskola.
200634/7
Persecuted: Augusztus végén
A villásfarkú tücskök hangjai lassan
alábbszállnak. Hosszabb álmokat fonnak
sárból az aprócska bogarak. Valahol új
tavaszra licitálnak. A levegőben kirepült
madarak fehér tollpihéi szállanak.
Duzzog a napraforgó, lehajtva bús fejét
Hűvös árnyék ringatja elsárgult levelét.
Édes-keserű a késő nyári fűszag nekem
Selyemfényüket sirató virágszirmokat
fújdogál puhán a szél. Színes emlékük
itt sétál még most is velem, míg távoli
dombokat ölel magához szelíden a fény.
A perc nem érzékeli, hogy a nyár rohan
Kiszakadna az örök időből boldogan.
A villásfarkú tücskök két oktávval lentebb
énekelnek. Langyos komposzt-álomba
fúrják magukat az aprócska bogarak.
Hűvös árnyék elhagyott madárfészket
ringat. Szunnyadó parázsként melegítve
felizzik vad szenvedéllyel még a nap...
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Aug 28 Hétfő 9:03), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2006 Aug 23 Szerd 21:11 Hozzászólás témája:
200634/8
<p align="center">Eroica: Augusztus végén
Hallod?
Hajnalonként
harsogva szólít
az elmulasztott ifjúság!
Sötét van, de te felriadsz
a legelső léptek zajára,
az apró cipőkoppanásra,
a kerékpár nyikorgására,
a levélzizzenésre is,
az altatókra szervezeted
immunis.
Érzed?
Hűvösebbnek
hatnak a napok,
hosszabbnak az éjszakák,
augusztus van, mégis teszel
meleg takarót az ágyba,
nyakad köré kötött sálat,
a derekadra kardigánt,
nem futsz mezítláb
a sárga hóhideg
fürdőszobába.
Látod?
Estére nem
tudod titkolni,
ha kínoz a fáradtság,
hiába krém, hiába festék,
homlokodon mélyülő ráncok,
szemed környékén szarkalábak,
bőrödön barna foltok gyűlnek,
s egyre kevesebb férfi
fordul vágyva, titkon
utánad.
</p>
Augusztus végén újra várom azt,
mint beteg az ágyon, télen a tavaszt,
mint anyák várják, ölelni katonáik
s meleg vacsoránál hallgatni sokáig,
hogy az erdők szélén hozzon a vonat.
A síppal már üzensz, látom mozdonyodat,
bent felállsz, mosolyogsz éppen,
csendben áll a világ, te jössz elébem.
S a síneken, mik akkor összeérnek
mellettem állsz, majd mesélsz, s mesélek,
de mint a föld, ha érzi a harmatot
neveli rétjét, s csak hallgat ott
a képzelet, s a szavak mögötti csend alatt
az ébren ébredés váratlanul rád szakad.
S elindul a világ, mint elszállt madarad
messzi szárnycsapása, csak a csend marad.
Érintésed furcsa lesz, mi mindenre ható,
önkéntelen vallomás, mely nem tagadható.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Aug 28 Hétfő 9:06), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2006 Aug 24 Csüt 12:03 Hozzászólás témája:
200634/10
Persecuted: Augusztus végén
(Indián nyár)
A nyár őszi vadászmezőkre indul
Ló nyerít, öreg Ford fékje csikordul
Futásnak ered az augusztusi
Totemmenyét
Jöjj, fűtsük be juharfaszénnel
a wigwamet, irokéz Író kéz
Öledbe vágyom, ne mond nemet
Lombkunyhónk bivalybőrbe bújva
Sámán áldja nászunk
Puha farkasprém takarónk
melegíti testünk, ha fázunk.
A harkályok kereket oldanak
Dobálós szellemek népesítik be a
fakérgek alatti régiókat
Üres madárfészkek zörögve
földre hullnak
Szajkó káromkodik, tüzes
pálinkával itatják, ősi rítus szerint
ég begye
Részeg napkorong kóvályog
Nincs sehol helye...
Jöjj, irokéz Író kéz, ágyam üres
Gyengédségre vágyom
Combom forró, szívem tüzes
Napkeltekor tenger felől
vén sas érkezik, addig szeress
szeress, szeress...szeress
szeress, szeress...szeress
Augusztusi éj vacogtatja testemet.
Hideg fényű csillag milliárd
a sötét égről fagyosan tekint reám.
Régen láttam hulló csillagot…
Most egy felvillan… Majd végleg kihuny.
Így lobbannak el fényes nyaraink.
Rövid, de tündöklő ragyogás után
A nyár utolsó fellobbanó fénye is kihuny
A hideg éjszakák jeleznek még hidegebb napot
Óh, mennyire nem akarom!
Szívemmel el nem fogadom!
Pedig eszem tudja…
Minden elmúlik… Ami jó.
Testnek és léleknek a nyár való!
De vége, vége… tovaszáll
Rövid életünkből még egy nyár.
Délre költözök, mint a vándormadár!
Oda, hol örök a meleg a fény a nyár!
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Aug 28 Hétfő 9:32), összesen 2 alkalommal
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
