Csatlakozott: Feb 09, 2004 Hozzászólások: 4743 Tartózkodási hely: Salgótarján
Elküldve: 2006 Aug 27 Vas 21:39 Hozzászólás témája: 35. heti versverseny
Kedves Alkotók!
Várjuk a verseket ebbe a topicba csütörtök éjfélig, péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést a szavazóktól.
(Felhivjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló jelölése (szavazat) a kiértékelésnél nem minden esetben kerül beszámításra.)
A versverseny 2006 25. hetétől egy kis módosítás lépett életbe.
A verseny akkor lesz érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén szavazásra nem lesz lehetőség.
(Ezért nagyon fontos, hogy TE is megtiszteld a többieket verseddel. Köszi!)
Csatlakozott: Apr 26, 2006 Hozzászólások: 203 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 10:35 Hozzászólás témája:
a tükörben láttalak - íriszdiagnosztika
tükörben láttalak. és bár magam vártam,
nem én voltam benne. sápadt glóriában,
egyetlen lélegzet benntartása alatt,
pasztellel megrajzolt gyermekarcod ragadt
íriszembe akkor. fájón és jólesön.
az ajtó becsapva. esözaj a tetön.
az a kép itt marad. zárt szemhéjak fölött.
nincs meg már a tükör - úgy tartják eltörött,
és, hogy ez nem jó jel, de ebben nem hiszek.
ezüst halainknak kenyérbelet viszek.
tanuljanak úszni, sodrással is szemben.
pikkelyt a pikkelyhez. ebben az életben
kell oda felúszni, és szédült forgásban
kopoltyút fürdetni az örök forrásban.
víztükörben látlak. sápadt glóriában
te bólintasz vissza, habár magam vártam.
Csatlakozott: Dec 23, 2005 Hozzászólások: 2351 Tartózkodási hely: Zagyvaróna
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 16:53 Hozzászólás témája:
A tükörben láttalak
A minap itt hagytam csikófrizurámat,
és ünnepi, hosszúszárú nadrágomat,
anya már rávarrta az ezévi gombot...
Igen azt, melyik még sosem látott foltot.
Aztán nyakkendőm is erre tekergett,
míg tekintetem a vállamon átesett,
hogy sosem telhessen be a pillanattal,
a kedves iránti mohó csodálattal.
Itt volt – bizony, tudom - talán nem is oly rég,
amikor nyöszörgő pólyát ringattam én,
víg álmot remélve strófát énekeltem:
Sisíja-bubúja, aludj édes szentem!
A minap...
Itt volt...
Bizony, tudom!...
/.../
Őszülő idő - bal sarkán - fente fogát,
mely átfestette sudárságom pocakká,
engedte homlokom - immár - égnek futni,
hiszen még álmában sem tudott nyugodni.
Kiszolgálta magát már az öreg tükör,
és kopó jövőnek súlyától összetört...
Vajon mennyit hagyott őszülni fejemen,
hogy egy földi kör majd; teljessé lehessen?
Csatlakozott: Feb 10, 2005 Hozzászólások: 65 Tartózkodási hely: Velence
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 18:46 Hozzászólás témája: Tükörben láttalak!
Tükörben láttalak! /emlék csepp/
Mikor gyermek voltam,tükör előtt álltam.
Te mögém osontál, titokban figyeltél. Láttam!
A mosoly, mint hüsítő fuvallat körül ölelte arcod.
Kisímuló vonásaid, elfeledték a harcot.
Mit az élettel s velem napról- napra vívtál.
Amióta sok-sok éve életedbe hívtál.
Ma már tested s hangod, birtokosa a nemlét.
Néha még a múltból rám csöppen egy emlék.
Most újra itt állok a régi tükör előtt.
Töredezett vak foncsora, idézi a múló időt.
Karanténba zárt emléked, forgat körbe-körbe,
de téged Anyám már sosem láthatlak a tükörbe.
Csatlakozott: Jun 17, 2006 Hozzászólások: 379 Tartózkodási hely: Szeged
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 19:16 Hozzászólás témája: a tükörben láttalak
a tükörben láttalak Téged!
álltam mögötted. éhesen átkaroltalak.
meztelen tested égette
a hétköznapok kihült csendjét.
lángra gyúlt az éjszaka, és
tűzkarikák keringtek csapzott
testünk körül.
haraptam vállad, s a gyönyörtől
eltorzult arccal visszanéztél rám
a fényes üveg sikamlós nászi-ágyáról.
egyszerre láttam teljességed
minden sejtjét.
az ötödik dimenzió símult két,
becéző tenyerembe.
a cd-játszóból hömpölygő zene
átkarolt minket és figyelte
velünk együtt, mosolyogva a
szerelem vad tombolását.
tükörképünk összeölelkezett
önmagunkkal. és írigy istenek
hallgatták ziháló tüdőnk jóllakott
lihegését.
Csatlakozott: Feb 05, 2006 Hozzászólások: 375 Tartózkodási hely: Békéscsaba
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 20:34 Hozzászólás témája: Tükörben láttalak
<p align="center">
Tegnap, úgy déltájban
beleütköztem anyámba.
Majd fellöktük egymást.
Mosolyra nyílt a szája.
Nyakában volt ráncnyaklánca.
Már-már megcsókoltam.
Közben azt gondoltam,
kicsit összetöpörödött,
s szemüveget cserélt.
Miközben jött felém,
rájöttem, tükör előtt állok,
s az arc - az enyém.
Elküldve: 2006 Aug 28 Hétfő 22:27 Hozzászólás témája:
A tükörben láttalak
(A foncsor fekete nyála)
csak a fájdalmat
érzem
erőtlen
lelkem összeomolva
bánja
a vallomást
mely groteszk képét
szülte
elevenen
hazug lelkemnek
gyűrt
párnám sarkát
torkomra
fojtva
szembesített
álnok
voltommal
és a két szín
mely hozzám
tapadt
hogy
jellememet
felrója
szemöldökfámra
vándor
ki ide
betévedsz
adj
fel
minden
reménnyel
átitatta
bőröm
szívem
lelkem
s ha
fényét
vesztett
tükrömben
bomlottan
keresem
régi arcom
azt a
megszokottat
már csak
a
foncsor fekete
nyála
csordogál
kezemen [/i]
Csatlakozott: Feb 11, 2004 Hozzászólások: 596 Tartózkodási hely: Szeged
Elküldve: 2006 Aug 29 Kedd 17:21 Hozzászólás témája: A tükörben láttalak
<p align="center">A tükörben láttalak <br>
Fény nehezen bújik át a spalettán,
hogy felvágja a fülledt homályt
és megvilágítsa a szobát.
A néma ódon állótükörben
alig kivehető árny rajzolja magát.
Te vagy az kedves nézed magad
hátadon omlik alá a hajzuhatag,
s a gesztenye fürt takart amit takart.
Kezed hanyagul ejtette földre
lehelet könnyű selyemblúzod, és
csak kis pimasz tangád feszült a dombon.
Amelyen a szem részegül, ég a tekintet
mindezt csodálom félig belépve
elhinni alig merem, hogy a pillanat varázsa
most egyedül csak az enyém lesz.
Nagy órával szívem üt versenyt,
talán hallatszik is hangja
úgy érzem túlkalapálja a csendben.
Hallgat a csend, perzsel a lég
száraz a torkom, s borzongok én.. </p>
Elküldve: 2006 Aug 29 Kedd 19:35 Hozzászólás témája:
... a tükörben láttalak...
Ovális tükröm előtt álltam és vártam,
hogy megpillantsam, akit még sosem láttam.
Örök rejtély, titok, kit magamban hordok
ő kellett, nem a máz, ruháit mind lehánytam.
Ott állt meztelen, s ahogy kezem emelem
felé, látom nyakán pulzáló ütőerem,
életem, s melegem vörös folyama
zúg és forr, hallom testét, de nem ismerem.
Hol vagy? Meglátlak! - suttogtam rá magamra,
pára szalad szét tükörre szállt szavamra,
orrom orromon, homlokom homlokomon,
leheletem táncot fújt napszín hajamra.
Arcom rajzában sem voltam sehol benne,
szememen szaruhártyám idegen fénye,
mögött más és más a kék satírozás…
de ott voltam lám, fürkész tekintetemben.
Két fekete pont, a testemen az ablak,
onnan néztem ki észvesztő pillanatban,
ahogy lakom a testem természetesen,
és ott megláttam magamat, magam, magamban.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban