Csatlakozott: Dec 18, 2003 Hozzászólások: -854 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2006 Okt 8 Vas 22:33 Hozzászólás témája: 41. heti anonim versverseny
Az ANONIM versverseny szabályai a következők:
Minden regisztrált tag annyi verssel pályázhat, amennyivel akar.
A pályázatra küldött versek az eredményhirdetésig nem jelenhetnek meg a FullExtra egyik felületén sem.
A pályázatra benyújtott verseket Anna1955 moderátornak kell elküldeni privát üzenetben. Ide a topicba a vers egy azonosító rendszámmal kerül általa, név nélkül!
A pályázó a verset, vagy verseket a hét bármely napján küldheti az adott héten, hétfőtől csütörtök estig.
A szavazás menete azonos az eddigi versverseny szavazási szabályával ami az, hogy minden szavazásra jogosult tagunk három verset jelöl meg péntektől vasárnap estig bezárólag. Itt a megjelölés a vers rendszámát jelenti. Szavazásra minden regisztrált tag jogosult egyszer, aki a szavazás kezdő napján, tehát pénteken, már regisztrált tag volt.
Az a vers nyer, aki ezen a nyilvános szavazáson a legtöbb jelölést kapta.
Ennek erdménye hétfőn kerül összesítésre és kihirdetésre, az összes szerző nyilvánosságra hozatalával egyetemben.
A nyertes vers egy hétig a főoldalon lesz olvasható, kiemelt helyen, a másik versverseny első helyezettjével együtt.
Az ANONIM versverseny topicba hétfőtől csütörtök estig, csak az Anna1955 moderátornak küldött, és az általa feltett versek kerülhetnek be. Megjegyzések, szavazatok nem!
Pénteken, szombaton és vasárnap pedig csak a szavazatok mehetnek be, ami mindössze annyi, hogy a szavazó tag, beír három rendszámot.
A beírt három szám sorrendje mindegy, mindegyik értéke 1 szavazat.
Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsére nagyon sok alkotás születik, még fontosabb lenne, hogy minél többen szavazzatok.
A versenyben a sok azonos cím elkerülése végett ezentúl csak téma megjelölés lesz, kérjük ne szülessenek a versek azonos címmel, ha lehet.
Kedves Alkotók!
A héten az Anonim versenyben elmélkedés szüretkor a bor dicsőségéről és jótékony hatásáróltémában várjuk a műveket.
Kellemes alkotást kívánok mindenkinek egy pohár bor mellett!
Lekaszálta az évet a nyár:
nem adott csapadékot a tájnak.
Barnul a fenyves a domb tetején,
tó vize tűnik, forrás apad el már...
Hegy leve ontja zamatát csak;
őszre igazság: fullad a borba remény.
Azt mondták – sőt énekelték - itt lelem,
itt találom - hol rejlik az igazság -,
de – nap mint nap - mindhiába keresem.
mitől megjön majd a felhőtlen vígság.
Itt kellene lennie, sehol máshol -
hiszen ezért gurguláz torkom - netán,
a nóta szerint erre járt, valahol,
vagy elbujdokolt a sovány vigasz már?
És ha benne lenne – az alján – mégis,
szorgalmunkat már meglátta volna rég;
- Hogy azt a kacifántos mindenségit!
De csak kedvem, s mohó tehetségem ég,
míg a gondoknak sosem leli végit;
- Csaplárné! Ide vele! Hozz egyet még!
az Olümposz hegyén gyülekeznek
jó görög Istenek.
rózsaszín hajnal nyílik,
ősz-illatú a szél is,
szüretre kész a vidám sereg.
Zeusz a főszervező.
irányítja a munkálatokat.
közben bámul csábos Istennő combokat.
látja ezt az asszony, Héra!
pöröl is rendesen ,
szíve nem az örömtől repes.
közben gondosan élez
metszőolllókat, és hegyes késeket.
Daidalosz, az isteni kovács
elkészült munkájával.
gondja volt rengeteg.
ellenőrzött dongát, abroncsot,
és kerek (hordó)feneket.
Mars, a nagy hadvezér,
hadrendbe állította a dicső Armadát.
perzsák helyett, leküzdik majd
dús szőlőfürtek garmadát.
Aszképiusz is tettre kész!
orvosi táskájában gyógyszer, rengeteg.
szüret végén gyógyíthat majd,
bortól szédelgő isteni fejeket.
Apollón hozta lantját.
szaval szellemes-szép verseket.
szünet.
a toplistán első helyen
természetesen: a hellén szüret.
Aphrodité kíváncsian tekinget szerte-szét.
vajh, mely szőlőtőke csábitja el
szerelemre mindig éhes szívét.
Hádész is a csapatban van.
eszik ízes magyar gulyást.
a szüret idejére bezárta
az alvilág sötét kapuját.
Hernész is nézelődik.
jár lassú köröket. figyeli,
honnan csenhet el érett szőlőfűrtöket.
és Dionüszosz, a borok felkent Istene
vajon hol lehet?
lent a hűvös pince mélyén,
és végez komnoly bor-teszteket.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Okt 16 Hétfő 5:37), összesen 1 alkalommal
Szőlőtőkéktől roskad már a hegyoldal,
Gyümölcsillatban fürdik a szép őszi táj,
Szüretelők vígan énekelnek bordalt,
S a kékes fürtű szőlő, leszedésre vár.
A sokszínű murci is fortyogva bugyog,
Mustillat szunnyad az apró présház mellet,
A pince langymelegében óbor szuszog,
S szüret-szellem ül a szorgos tanyák felett.
Add éltető borodat jámbor hegytető!
Italodtól soha nem búsul magyar ember,
Benned van a jókedv, bő áldás és erő,
S hidd el, a jó borhoz - cégér soha nem kell!
Jöjjön hát mindenki! – legyen szüretelő,
Édesen pihen a tavalyi kadarka,
Olyan az íze, mint egy tüzes szerető,
Kinek mézét, mindig kívánja az ajkad.
2006. október 9.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Okt 16 Hétfő 5:39), összesen 1 alkalommal
Barátommal kóstolgattuk a nemes nedűt,
Hegynek levét, mitől a vérünk hevült.
Értékelve a munkáját,
Gazdának a szaktudását.
Ürültek a serlegek, míg ház fala is bedűlt.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Okt 16 Hétfő 5:43), összesen 1 alkalommal
Szüretel a dombok népe.
Ömlik Dionüszosz vére...
Puffad a puttony, domborul a kád,
darazsakat vonz az ízkavalkád.
Csurran a présből a jószagú must,
hegedű cincog, húzza a tust.
Pincék mélyén tisztul a bor,
mértéktartónak - jámbor mámor.
Vérengzőkben - őrjöng az ördög,
okoz és fokoz - nevetőgörcsöt...
Szüret után jön a téli tetszhalál.
Tavasz tükrén szépítkezik a határ.
Szőlőszem nő, levél sarjad,
vesszejét mossa hajnal-harmat.
Metszi a kés a mihaszna venyigét,
nyári napfény érleli a domb levét.
Ömlik Dionüszosz vére.
Nézz a pohár fenekére!
(2006-10-12)
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Okt 16 Hétfő 5:45), összesen 1 alkalommal
Az utcánk elején egy harangláb áll,
kerge kis kutyám néha oda kakál;
ma reggel is ott voltunk a tövében,
e fűszigeten csak mi, senki más,
s szinte hallottam, ahogy gyűl a kondulás
– ötven éve már! – a harang bongó öblében - -
olyan szép volt a reggel!
Tele volt a lég csípős hideggel,
s amíg ebem a dolgát végezte guggolva,
én felnéztem: fent félbetört csontgomb volt a Hold
az ég világoskék zubbonyán.
De mintha csak egy feslett szál
cérna tartotta volna,
s messze volt, messze, mint Horány. - -
S ekkor orrom különöset szagolt;
valami erjedt, cefrés szag csapta meg…
na, igen, gondoltam, jön a szüret,
a Nagy Szőlőbetakarítás,
de most még a nap csupa meleg simogatás;
minden szemet egy-egy arany sugár ér,
s a sugáron cukor szivárog le
a kékesen derengő szemekbe,
s a bogyó édesen buggyanósra ér…
Na, igen, gondoltam, most minden vincellér
ugrásra készen áll s a présházat szellőztetik,
s várják már nagyon azt a napot ők,
azt a „rózsásujjú” hajnalt,
amikor a büdös törkölyt a szüretelők
maszatos poharába tölthetik,
s a garádok alatt a pincepörkölt rotyogva forr,
és víg kiáltozás veri fel a domboldalt:
„Puttonyos! Puttonyos! Hol csavargol?”
Majd ragadós aszúfürt zuttyan a vederbe,
magából egy kis kék füstködöt lehelve;
reccsen a prés, csurran az édes lé,
s elindul hosszú útjára:
rejtelmes metamorfózisa felé.
S mikor úgy teszi kezét a gazda a hordó hasára,
mint terhes nők növögető pocakjára,
míg a pincék nyirkos falán a nemes penész
egy jó arasznyit lombol,
eljön majd az a nap, mikor poharunkba csordul a bor.
De az olyan lesz, olyan zamatos, testes és tömör,
s íze, barátom, mint a méz,
ám a színe, a színe, mint tigris szeme, ha öl,
s ajkát nyalva a kilobbant Napba néz.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Okt 16 Hétfő 5:51), összesen 1 alkalommal
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
