|
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
Szerző |
Üzenet |
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 21 Pént 12:46 Hozzászólás témája: |
|
|
Rácsai Róbert: Nyár Te voltál...
Nyúlnak az árnyak
félnek a vágyak
Mért megy el a nyár
de jó, hogy itt voltál
de jó, hogy itt vagy
ugye leszel, ha fagy,
ha majd szitál a pára
s a tavasz még árva
ugye beszélünk még
mint nem is oly rég
hallgatlak, ringass csak
de mész s most nem maradhatsz
de jó, hogy vagy, de jó, hogy voltál
nem is volt út, de idetaláltál
titkodat őrzi a könnyed lépted
most nem suhan el de visszatéved
az árnyak a fények
a vágyak is égnek
visszajön majd a nyár
de jó hogy itt voltál,
de jó, hogy itt vagy
de jó, hogy vagy...
2004-08-10 |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 21 Pént 19:37 Hozzászólás témája: |
|
|
József Attila: Halálos szerelem
s ha nem volt még halálos szerelem,
azt akarom, ez halálos legyen,
értelmes kín: mert nincs értelme annak,
ha embernek üres kínjai vannak,
s ha nem szeretsz úgy, mint tenmagadat,
én meg fogom majd ölni magamat,
nem hogy szerelmem vagy bosszúm mutassam,
de jobban fájna elsorvadni lassan,
s árnyék leszek, melytől szorongva félsz,
bíró, kitől büntetést nem remélsz:
Vigyázz! Ne hagyj meghalnom, amíg élsz! |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 23 Vas 17:13 Hozzászólás témája: |
|
|
Kovács Anikó: Sánta szívzörej
[...]
Lásd, ...most már torzó lettem,
félkész festmény fehér vásznon,
leszakadt gomb a kabáton,
elpattant rugó messzire repülve,
vörös rúzsfolt, - nagyon elkenődve.
Széthord a szél, nézek utánam, -
állok szívemmel a pesti éjszakában,
ha rám néznél, bele a szemembe,
lelátnál egész lelkemnek mélyére, ---
régi napjaink ott gubbasztanak soványan,
a mesének vége, - mégis tovább van...
...végig kell mondani, szólni kell! Szólni!
A szédítő szakadék felett át kell jutni,
muszáj a hívó szót hallani, egymást tudni,
néha tálán kis időre elbúcsúzni,
- de addig is erőre kapva gyógyulni...
Aranykalickád ajtaja olykor felpattan,
a kiút rádmosolyog, lépj rá nyomban;
megérkeztél : vár a valós élet,
a Te Istened segít, hogy az életed éljed.
A torzó torzó maradt,
és ennek így kell lenni, ---
...
ezt a festményt nem fejezi be immár senki.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2006 Máj 3 Szerd 11:56), összesen 1 alkalommal |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 27 Csüt 20:09 Hozzászólás témája: |
|
|
Gyulai Pál: Szeretnélek mégegyszer látni
Szeretnélek még egyszer látni
A kertben, ott a fák alatt,
Hallgatni édes csevegésed,
Mint gyermek, úgy örülni véled,
Szakítva a virágokat.
Szeretnélek még egyszer látni
Homályos őszi délután,
Kandallódnál a karosszéken,
Ha mintegy elringatva, ébren
Alszol, s álmodva nézsz reám.
Szeretnélek még egyszer látni,
Midőn úgy várod jöttömet,
Megismersz immár a távolból,
S bár ajkad olyan hidegen szól,
Elárul néma örömed.
Szeretnélek még egyszer látni,
Szép csöndes nyári estvelen,
Holdfénynél az akászok árnyán,
Midőn fejed keblemre hajtván,
Így suttogsz: még maradj velem!
Szeretnélek még egyszer látni,
A vén udvarház csarnokán,
S ha elhangzott az isten-hozzád,
Még visszanézni utolszor rád
S először sírni igazán.
Szeretnélek még egyszer látni,
Meggyógyítna egy pillanat.
Mit szenvedtem, feledni tudnám,
S még egyszer örömest feldúlnám
Éretted ifjúságomat! |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 28 Pént 20:51 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Maszong József :Megleltem...
Megleltem benned, mit az ábrándok szőnek
gyengéd szerelmét két ragyogó szemnek,
eper ízű ajkaidnak bársonyos csókját
ezerszínű rejtelmet tested minden pontján,
álmaimban kerestelek,- téged hívtalak
nyújtottam az éjjelt kerüljön a hajnal,
az első sugarak ablakon kémlelték
ábrándból szőtt ruhába öltöztél,
felkapott a fény s elvitt magával
de jő az éj újra karomba zárlak,
minden éjjel újjászületik
a szétrebbenő álmom
veled...,
</p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 29 Szomb 17:55 Hozzászólás témája: |
|
|
Somogyi Ottó: A Szerelem szonettje
Óh, de mennyit vajúdtam egykoron!
Mikor elhagytam régi kedvesem,
S gyönyörszeme csillogott nedvesen!
Én szívtelen! Csak ittam jó borom!
De máskor más bocsátott utamra,
Maradni ott hiába akartam,
Csizmámról tévút porát vakartam,
S beneveztem egy újabb futamra.
Óh! Nektek adtam minden hitem, Nők!
Veletek, vagy nélkületek élek?
Csodálatos, szerelmetes istennők!
A szabadság csorba kincsem; félek.
Ha kalandvágyam tovább már nem nő,
Megnyugvást szerelemben remélek. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Ápr 30 Vas 16:32 Hozzászólás témája: |
|
|
Bartalovics Zoltán: Tüskék
Azt mondtad, rózsát csókolsz ajkamon.
Most tüskék tépett nyomát érzem én.
Azt mondtad, tolvaj minden alkalom.
Most emlékem, csak lopott szerzemény.
Tudtad, hogy elmúlik minden óra,
én mégis hittem a múló időt.
Tudtad, hogy szomjazom a jó szóra,
én mégis fulladtam kutad előtt.
Azt mondtad, egy lélek a két világ.
Most sírva kántálok egy halk imát,
és lelketlenül taposom utam.
Sztentori hangoddal kiált a szél,
de Te mégis itthagytál könnyedén
csalános, szúrós emlékű múlttal. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 1 Hétfő 21:54 Hozzászólás témája: |
|
|
Földi László: Lehunyt csillagok
Lehunyt csillagok sublótjában kutatok,
Míg ujjam közé szőtt szálak közt matatok,
Szeretnék szerelmet hajad közé túrni,
És álomarcodra varázsigét súgni…
Hogy szívünk dobbanását újraszámoljam,
Majd ajkad csókos rezzenését hallgassam.
Lennék tarka lepke, ki szirmát keresi,
Csacska szellő, mi a világot átszeli,
Sóhajként melled bársonyához simulnék,
Míg minden rejtelmed egyformán szeretném…
Hogy a rút felhőket tovahessegessem,
Majd megzilált lelkem tenyeredre tehessem. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 3 Szerd 20:00 Hozzászólás témája: |
|
|
Vas István:Levél a túlvilágra
Már negyven éve, hogy utolszor átkaroltuk egymást
(Egyébként először is, azt hiszem:
Még nem volt divat férfiak között az ölelősdi),
Én elfordultam csüggedten, te ott maradtál,
Mert nem és nem akartál csalni, bújni,
Lesz, ahogy lesz, ahogy Isten akarja - mondd,
Negyven év múlva már bevallhatod,
Hogy gondoltál-e gondolattalan
A nagy versekre, amiket megírsz majd.
Megérte, mondd? Tudom, neked megérte
A költészetért keresztre feszülni
És feltámadni versekkel rakottan.
Vagy írtunk-e szebb verseket azóta
Mi, akiknek megadatott a vénség?
De te, Miklós, nem fogsz megöregedni,
Ma is fiatalon s beszennyezetlenül jársz
Azon a megharcolt meredek úton
Amaz Ország felé, amelyben sose csalódtál.
Érvényesebb jel nem került kortárs útlevelére:
Megszáradt sárral kevert vér a hiteles pecsétje,
S ezt nem vonhatja vissza senki semmi módon.
Menj hát, Miklós, előttünk, per saecula saeculorum. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 7 Vas 19:49 Hozzászólás témája: |
|
|
H. Nagy Gabriella: Rabod vagyok!
Rabod vagyok szívem!
Ajkam vágyakozó sóhaj,
álmaimban téged látlak,
s lelkem emésztem.
Édesebb vagy a méznél,
s zamatosabb
a ropogós cseresznyénél.
Rabod vagyok szerelmem!
Hajam aranyló búza
gondolataimban ott a vágy,
s testem örvény húzza.
Simogatóbb vagy a szélnél
s perzselőbb
a Nap forró tüzénél.
Rabod vagyok édesem!
Mikor kezem kezedbe teszem,
s szemem boldog könnyeit
érzéki ajkadra hintem. |
|
Vissza az elejére |
|
kritta FullExtra User
Csatlakozott: May 16, 2005 Hozzászólások: 71
|
Elküldve: 2006 Máj 8 Hétfő 12:48 Hozzászólás témája: |
|
|
Heinrich Heine: Szorítsd arcomhoz
(Lehn deine Wang')
Szorítsd arcomhoz arcodat,
s a könnyek majd egybeomolnak!
Borítsd szívemre szívedet,
s a lángok majd összelobognak!
S ha a könnyeink patakja már
e láng-árral tovavágtat,
s bár két karod ölelve zár -
megöl a vágy utánad!
Jékely Zoltán fordítása |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 19 Pént 13:55 Hozzászólás témája: |
|
|
Lakatos Zsuzsa: A lopakodó éjszaka
Az éjpók szorgoskodik már az égen,
Lopakodik a fekete éjszaka,
Sötét hálót fon a felhők közt félszegen,
És kacsintgat a csillagok fényhada.
Messze egy szomorúfűz búsan mesél,
Mosolyogva hallgatja az öreg hold,
A távolból hársfa illatot hoz a szél,
Körbefog, és védelmezőn ránk hajol.
Álmok szárnyán indul útjára a kéj,
Suttognak már a szerelmes sóhajok,
Fellobban valahol a forró szenvedély,
S nevetve integetnek az óhajok.
Majd a lassan úszó, fodros fellegekre,
Ismét mély, csendes álmot szór az este. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 20 Szomb 5:48 Hozzászólás témája: |
|
|
Gámentzy Eduárd: Emlékszel!?
-Emlékszel?
Függönyök mögé zártuk a napot.
Nem akartuk,
Bántott a fénye.
Másnapos ingeink gyűrődéseit,
Takartuk puha éjsötétbe.
Gyufával gyújtottam holdvilágot,
Sápadtat, szelídet, álmodót.
És bejött akkor a Göncöl-szekér
A szobába, s én csak álltam ott
Mozdulatlan csodálattal.
Mert tudtam, hogyha mozdulok,
Ha eloltom azt a cigarettát,-
-Kialszanak a csillagok. |
|
Vissza az elejére |
|
Lacoba Grállovag
Csatlakozott: Dec 23, 2005 Hozzászólások: 2351 Tartózkodási hely: Zagyvaróna
|
Elküldve: 2006 Máj 20 Szomb 7:02 Hozzászólás témája: |
|
|
Két Appolinaere-t én is szeretnék beídézni, mert hatalmas sorok ezek. Elnézést, ha már itt lenne, de számomra az egyik legszebb ötsoros, a másik pedig szintén nagyon mély. A színek pedig a vers színei nálam.
Appolinaire : A búcsú
Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az õsz halott
E földön többé sose látlak
Ó idõ szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod
ford: Vas István
Appolinaire : A búcsúzás
Sírásuk szállt csak vészesebben
S az arcuk volt megtört fehér
Mint tisztaszirmú hó ha lebben
Vagy két kezed A sok levél
Csókomra hullt a rõt ligetben
ford: Radnóti Miklós
Legutóbb Lacoba szerkesztette (2006 Máj 20 Szomb 7:31), összesen 1 alkalommal |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Máj 20 Szomb 7:13 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Szemendei Ágnes: Emlékek nyara
Nézz rám !
Jaj,..ne igy mondd el, ilyen elárvult,
bús szavakkal, milyen volt a nyár,
és a ránk mosolygó hajnal.
Örülj, mint fészkének a madár,
egy kedves emlék legyen védett,
ne lehessen martaléka a feledésnek.
Hogy porrá lesz testünk, miért érdekel?
Nem az számit, mivé leszel!
Csak az idő, annak jótékony hatalma az,
mely mind azt megadhatja,
mi szívünk akarata.
Izgasson az, hogy esetleg igent mondok,
vagy talán nemet, ....ne az,
hogy porbol vagyok, és porrá is leszek.
Nincs vége még,...a nyárnak,
hosszú lesz heve,... de ha majd
hűvös szelek járnak,.. .és a felhők,
hókabátban poroszkálnak az égen,
akkor mi,....kézenfogva lessük a havat.,
és egymástól követeljük a csókokat.
</p> |
|
Vissza az elejére |
|
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|