Szerelem tengerében fürdetem a lelkem,
ha átölel két karod, és rám borul a tested!
Távolban szárnybontón, halk furulyát hallok...,
és vágyat ébreszt bennem sóhajsuttogásod.
Álmaiból e vágy apró cseppekben ébred,
szivárványhajódon ringatózunk égve...
Gitárpengés pezsdít, lágyan becézgetve,
forró csókod hevít, ajkam követelve!
Egyszerre zuhan ránk a menny hófehér leple,
s együtt szállunk alá a pokol emésztő tüzébe.
Miként elhal a csobbanás a vízesés végén,
úgy csitulsz bennem Te - A dübörgő szenvedély.
Zene lopódzott csöndes magányomba...
...régóta várt hangok csilingelve szólnak.
J'ai cueilli ce brin de bruyere
L'automne est morte souviens-t'en
Nous ne nous verrons plus sur terre
Odeur du temps Brin de bruyere
Et souviens-toi que je t'attends
Letépem ezt a hangaszálat
már tudhatod, az ősz halott
e földön többé sose látlak,
ó idő szaga hangaszálak
és várlak téged, tudhatod.
Elküldve: 2007 Márc 18 Vas 18:41 Hozzászólás témája:
Weöres Sándor: Canzone
- feleségemnek
Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,
ó, hallgat még felőled benn a lélek,
mely fátylat von köréd, szerelmesem,
s még nem tudom hogy néked mennyit érek,
jósorsodat hozom, vagy tán halálom
arany s gyémánt díszét, még nem tudom:
új, mézes fájdalom
indái közt nehéz utat találnom.
Csak azt tudom, hogy társra sose várt
az én szívem s lettél egyszerre társa,
elvéve tőle életet s halált,
hogy visszaadd másféle ragyogásra;
hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had
hazátlan csörtet villámtűz elől;
és kunyhóm összedől,
ha benne otthonod meg nem találtad.
Csak azt tudom, hogy hajlós testeden
szinte öröktől ismerős a testem,
fejemnek fészke ott a kebleden,
s nem szégyen, ha előtted könnybe estem,
semmit se titkolok s ős-ismerősen
jársz vad, töretlen Tibet-tájamon,
imbolygó szánalom,
vagy éji égen csillagkérdező szem.
A megtépett ideg, e rossz kuvik,
szemed nyugodt kék mécsét megtalálja;
kicsinyke úrnő, térdedhez búvik
s elszunnyad az érzékiség kutyája;
és benn a Fénykirály, az örök ember,
még hallgat, tán nem tudja szép neved,
s nem mond ítéletet,
így vár piros ruhában, szerelemben.
Legyen ez a vers menedék, legyen aranykupola,
legyen meleg, kérges kéz, legyen klasszikus arcél,
legyen süppedős fotel, legyen plüssmaci és sütemény.
Legyen ez a vers hallgatag erdő, szélzúgásos lombok
fülelnek, miféle jajszó, miféle panasz ér el hozzájuk,
legyen ez a vers szélzúgás, legyen kék visszhang.
Legyen ez a vers tenger, legyen kapu, legyen túlvilág,
legyen csak a tiéd, legyen a lélek szeme, legyen a tiéd.
Legyen ez a vers menedék, legyen ima ez a szófüzér,
fond hát magad köré, ha fázol, újra fázol a sötétben.
akkor majd csak próbálok levegőt venni,
némán hallgatni ahogy az eső vájatokban
csorog végig a reszketeg ablaküvegen, mint
olvadó hó a tűnő téli éjen, mikor apró
reménysugár cirógatja végig a félénk,
hidegtől terrorizált rügyeket, úgy
bontogatom érzékeimet, próbálgatom
érzéseimet rajtad, veled és néha
nélküled, míg lecseppen az utolsó
esőcsepp, aranylón hintázik az ablak-
párkány szélén, és mint Dalí órái, úgy
folyik le a fákról, a hirtelen köddé
váló, akaratos idő testet ölt egymás
karjában, mint sosem tapasztalt vágy
és én csak próbálok levegőt venni, hogy
élhessek együtt ezzel az érzéssel, amit sem
megfogalmazni sem megmagyarázni,
sem elüldözni nem tudok, nem lehet
Elküldve: 2007 Ápr 1 Vas 14:46 Hozzászólás témája:
Gyóni Géza: Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hínár-karukkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irigy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Ilyennek maradtam, mint akit megismertél
négy éve abban a régenvolt tavaszban – vagy
már nyár volt? Lásd, mit sem számít, hozhatok
én tanúként elébed bárkit, mindegyik igazolhat,
mind mellettem áll majd, ha megkérdezed:
- Ez az érzés ennyire áthat…?! - Nem. Nem
ennyire. Ennél sokkal jobban, - azt hiszem
semmit sem tudok ennél biztosabban, és azt
mondom magamnak: maradjon így minden,
így szeresselek, így maradj nekem titkon örök
szövetségem, - az, aki nekem az egyetlen vagy
ebben a nagy, szent és szépséges vétségben, -
már ha szeretni bűn, és így szeretni szégyen.
Nem változom, mert nem változhatom, - nem
tántorít el semmilyen szó, vád, vagy fogalom,
mert benned rejtette el Isten azt a nyughelyet,
mit nem tud versbe szólítani a gyönge képzelet,
mert kophatatlan a perc, amelyben összeolvad
az eltelt négy év és a bíztató holnap, te csodát
hozol, - emberek közt áldott - aki segít túlélnem
kínozó hiányod, fehérre festeni a tisztátlan világot,
elűzve minden fénytelent, ami fájt, vagy bántott,
erőt ad eltűrni a tél holt éjszakáit, a sok szürkét,
segít nem meghallani a nyárnak - fájó megvénültét.
Jön a május, te segíts hogy minden eggyé legyen, -
szép napjaink lesznek, hidd el, szép és felhőtelen...
Elküldve: 2007 Máj 11 Pént 20:19 Hozzászólás témája:
<p align="center">
Mülléder Mária Terézia: Ahogyan én...
Mondhatnám azt
ahogyan a fák
amikor reggelente
rám nevetnek...
De nem emlékszem
a platánok, gesztenyék
hogyan szeretnek
Ahogyan
Én
képes
vagyok
szeretni
szeretlek
Mondhatnám
ahogyan élő szervezetek
kapkodva oxigén után-
mély levegőt vesznek
Nem emlékszem
mások hogyan
szeretnek
Szeretlek, ahogyan
az én lélegzetem
megtelik veled
Csakis így
csakis így szeretlek
Mondhatnám
mint a partok
ha kapaszkodnak
hullámok után
apály-dagálykor üzennek
nekilóduló tengerész
akaratnak, szíveknek
Csalóka a víztükör
fodor fintora
Tudom is én
vizek, vagy
mások hogyan
is szeretnek?
Szeretlek
ahogyan
Én
szeretlek
Látod:
elmondhatatlanul...
Elküldve: 2007 Máj 12 Szomb 19:56 Hozzászólás témája:
Szent-Gály Kata: Keresztúton
,,Azt mondja az Úr:
Kevés az, hogy a szolgám légy,
s fölemeld Jákob törzseit,
és visszatérítsd Izrael maradékát.
Nézd, a nemzetek világosságává tettelek,
hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.'
(Iz 49,6)
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
Reszketni, remegni az Olajfa-kertben...?
Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel...?
Szemben a Halállal, szemben a közönnyel...?
Adnád-e kezedet szorító kötélnek...?
Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek...?
Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben...?
Az ostorozásnál eltakarnál engem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...?
Tudsz-e túrni értem, hordani keresztet...?
Roskadva, remegve, föl, egész a célig...?
Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...?
Tudod-e karodat szélesre kitárni...?
Az egész világért áldozattá válni...?
És tudsz-e pihenni úgy a kereszten,
hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem...?
Tudsz-e mellém hágni...? A helyembe lépni...?
Magadat feledve életemet élni...?
Egészen eltűnni, elmerülni bennem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
Elküldve: 2007 Máj 21 Hétfő 19:38 Hozzászólás témája:
Sárhelyi Erika: Értünk
.... mert meg kell próbálni hinni benne,
hogy egymás nélkül értelme se lenne,
s menni kell, együtt, fejünk felemelve,
ha látszólag már minden elvetélt...
... mert meg kell próbálni napról napra,
egymás szemébe, bőre alá bújva,
minden hajnalon megszületni újra,
érted, értem és a szerelemért...
Csatlakozott: Aug 25, 2005 Hozzászólások: 573 Tartózkodási hely: Jászapáti
Elküldve: 2007 Jún 15 Pént 11:47 Hozzászólás témája:
<p align="center">Lőrinczi L. Anna: Szeretlek
Szeretlek
- csak így egyszerűen...
Oly természetes szerelemmel,
ahogy a hóvirág szirmait
kacéran bontogatja a februári nap,
s a telet elzavarja a tavasz.
Ki kényszeríthetné a sejteket arra,
hogy ne osztódjanak,
s többé ne érezzem érintésed
nyomán a dallamot, melyet
bennem játszanak?
Elmondhatnám, ha volnának szavak,
hogy ölelő két karodban
olyan a csend, hogy
csak a gondolataink suttognak.
Kiálthatnám, hogy mindenki hallja meg,
milyen az, mikor röpít egy érzés,
mint tollpihét elragadó fergeteg,
milyen az, mikor melletted ébredek,
s végtelen kékség tölti be a lelkem...
Két szemem íriszedben fürdik,
s veled zuhan a csillogó mélybe.
Szeretlek
- csak így egyszerűen.... </p>
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
