Fullextra.hu - Most túlzásokba fogok esni...

[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]

Hoppá !!!
Kedvenc versek a You Tube-on Tedd fel a kedvenceidet. Ellenőrizd a helyesírást, ha nem vagy biztos benne! Tagjaink könyveit itt rendelheted meg Fullextra Arcképtár

Küzdőtér

Üzenőfal

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások

· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Most túlzásokba fogok esni...

„Hogy megőrizhessem erkölcsi tartásomat, fokozatosan elfojtottam a szívemben rejlő gyöngéd érzelmeket.”

Már szóltam arról, hogy a festészet, és azon belül is az impresszionisták és posztimpresszionisták a kedvenceim.
Van valaki, aki nekem a non plus ultra-ja mindennek.
Paul Gauguin.
A képei számomra a „képek képei”. A nagybetűs festészet.
Valóban nem tudok róla úgy írni, hogy ne essek túlzásokba, és az objektivitás is messzire száll, ha Gauguin festményekről ejtek szót.

Sikeres párizsi tőzsdeügynök volt, nős, öt gyermek apja, amikor 35 éves korában fordított egy hatalmasat élete szekerén. Ekkor mély lelki válságba került. Bármilyen sikeresen végezte munkáját, világéletében ellenállhatatlanul vonzódott a festészethez. Esti festő-iskolákat látogatott legalább 10 éven át, és szívta magába az ellesett fortélyokat, - ezután önmagán, mint egy szűrőn átengedve, megszülettek a hamisítatlan, igazi Gauguin képek. Megengedhette magának, hogy a kor nagyjaitól vásároljon képeket: Degas és Renoir festményekben gyönyörködött a lakásában.
Aztán 1870-ben nagy elhatározásra jutott. A festés már-már mániává vált és minden idejét ennek akarta szentelni. A sikeres üzletember felmondott.
Gauguin maximálisan önző de eredendően optimista volt: bízott abban, hogy az ő kereskedelmi tapasztalataival egyhamar el tudja adni vásznait.
Dán felesége, Mette viszont féltette anyagi biztonságukat és a gyerekekkel visszatért szülőhazájába.
A várt siker viszont még váratott magára.
A dacos, önfejű zseni ennek ellenére végleg szakított családjával. Ekkor már 1988-at mutatott a naptár.
Elgondolkodtató, amit utoljára egy levélben írt volt feleségének: „Hogy megőrizhessem erkölcsi tartásomat, fokozatosan elfojtottam a szívemben rejlő gyöngéd érzelmeket.”
Festményeivel házalt, mindhiába, így szép lassan teljesen elszegényedett. Úgy gondolta, Tahitin egyszerűbb és könnyebb, olcsóbb élet várhat rá, így 1891-ben felszámolt maga mögött mindent, ami még kevés egyáltalán volt, és elutazott a polinéz szigetre.
A polinéz bennszülöttek között - úgy tűnik - megtalálta lelki békéjét. Itt festette leghíresebb képeit és csak néha-néha utazott vissza Európába, és csak rövid időkre hagyta el a Papeete melletti kis falut. Boldogan élt egy szép bennszülött lánnyal, Tehurával.
1893-ban nagybátyja egy kis vagyont hagyott a festőre, ekkor kis időre vége lett a szűkölködésnek. Sajnos hamar a pénz nyakára hágott, de volt feleségének még így is juttatott belőle. Ebben az évben egy montmartre-i utcalánytól szifiliszt kapott. Visszatért újra Tahitibe és talán kevesebbet italozott, visszafogottabb életet élt, nagyobb kunyhót épített magának, és egy alig 14 éves lányt választott párjául, akitől gyermeke is született. Szobrokat is készített, amiket a bennszülötteknek „kiállításon” mutatott be. Sokat és rendszeresen nélkülözött. Rengeteg képet festett, ezidőtájt született festményeinek színe szinte zeng a vászonról. Egyre romlott az állapota, kórházba kellett volna mennie, de visszautasította a kezeléseket, amik elég borsosak lettek volna a fővárosi kórházban. Az öngyilkosság gondolata erősen foglalkoztatta.
1898. Ekkor születik egyik legnagyszerűbb képe, a „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?” – Párizsban egy kiállításon megtekinthették a látogatók.
Ez az az év, melyben Ravel megírja első zongora-duettjét; Verdi utolsó művét adják elő, melyet Toscanini vezényelt; Moszkvában Sztravinszkij megalapította a Művész Színházat; és az 56 éves Mallarmé haláláról számolnak be a lapok.
1900-ra állapota már válságos, de nem kezeltette magát. Üldözési mánia hatalmasodott el rajta, - elhagyta Tahitit és egy apró szigetre, Marquesas-ba költözött. Itt Atuana faluban lelte meg végső békéjét. Kakaót termesztett és lovat vásárolt magának.
Boldog.
„Fogalma sincs, - írja egy barátjának – micsoda békében élek itt, teljesen egyedül, zöldellő növények közt.”
Gauguin látása ekkorra már vészesen megromlott, és egyre súlyosbodó komoly betegsége felőrölte. Ennek ellenére szinte az utolsó pillanatig az ecsetet nem tette le a kezéből.
Szegényen, betegen, magányosan halt meg 1903.május 9-én.
Egy lelkész talált rá a halott Paul Gauguin-re, - és azok a katolikus misszionáriusok temették el nagy tisztességgel, akiket életében és őrült paranoiás rohamaiban annyiszor megbántott.
55 éves volt.
És zseni.

Paul Gauguin "Woman with a Mango"

Ideje: Július 20, szerda, 19:39:49 - fullextra

Nyomtatható változat

Nyomtatható változat

Küldd el levélben!

Küldd el levélben!

Vissza Rovathoz

mango

"Most túlzásokba fogok esni..." | Belépés/Regisztráció | 8 hozzászólás | Search Discussion

Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Most túlzásokba fogok esni... (Pontok: 1)
- csingi Ideje: Július 20, szerda, 20:02:13
(Adatok | Üzenet küldése)

Gauguin képei túlzás nélkül lenyűgözőek. Az élete sem kevésbé....

Re: Most túlzásokba fogok esni... - mango Ideje: Július 20, szerda, 20:21:30

Re: Most túlzásokba fogok esni... (Pontok: 1)
- hori (horiQKACmailpontPONThu) Ideje: Július 21, csütörtök, 11:29:01
(Adatok | Üzenet küldése)

A zsenik élete sem könnyű. Sőt! Különleges bánásmódot igénylő emberek, ők is. Ez manapság is így van.
Üdv. hori

Re: Most túlzásokba fogok esni... - mango Ideje: Július 21, csütörtök, 19:07:48

Re: Most túlzásokba fogok esni... (Pontok: 1)
- bla (bla@gportál.hu) Ideje: Július 21, csütörtök, 17:48:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)

Kellemes gyönyörködést!

Re: Most túlzásokba fogok esni... - mango Ideje: Július 21, csütörtök, 18:28:24

Re: Most túlzásokba fogok esni... (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Július 21, csütörtök, 20:10:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)

Elfogultságod érthető. Nagyon szépen mutattad be a festőt. Köszönöm, hogy olvashattam róla. :)))

Re: Most túlzásokba fogok esni... - mango Ideje: Július 21, csütörtök, 20:35:57

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.29 Seconds