[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 151
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 151


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Pokolbeli víg napjaim
csizi

Faludy György önéletrajzi kötetének magyarországi kiadását 1989-ben jelentette meg a Magyar Világ Kiadó.


1941 szeptemberében Faludy György útra kel New Yorkból Magyarországra. Vámbéry Rusztem kikíséri a kikötőbe, hogy az általa, és természetesen általam is oly nagyra tartott költőt eltérítse szándékától, maradásra bírja. Vámbéry Rusztem 1872. febr. 29. -én született Budapesten, elhunyt 1948. okt. 24.-én New Yorkban, ügyvéd, büntetőjogász, publicista, az MTA t. tagja (1945). Vámbéry Ármin fia.

-Ha a könyvem azt szuggerálta magának Gyurka, hogy hazamenjen Magyarországra, úgy őszintén sajnálom, hogy megírtam.
Vámbéry még a következő érvet is felhozza: Az ember sose menjen készakarva olyan helyiségbe, amelyen belül nincsen kilincs.
Faludy, aki az Amerikai Hadseregben letöltött szolgálata után nem fogadta el az amerikai állampolgárságot, - vélhetően egyedül tette ezt a világon-, hosszan, a rá jellemző kiváló stílusban magyarázza el Vámbéry Rusztemnek, hogy miért muszáj neki Magyarországra utaznia. Az egyik érvét idézem most nektek.
A magyar nyelv minden egyéb köteléknél erősebben láncol Magyarországhoz, mondja a kikötői kocsmában, ugyanott, ahol öt évvel ezelőtt partra szállt.
Majd így folytatja:
" Ha egy magyar rímet leírok, azonnal tudom, használta-e már előttem magyar költő avagy sem, és ha látom, hogy különleges rím, melyet már más is megírt, másikat keresek helyébe, mert a nagyon jó rím nálunk magántulajdon: A példán - példány Kosztolányié, a húrokon - hű rokon Vörösmartyé, a szelíd őz - elidőz Attiláé. Angolban a rím közkincs, mert az angolban van kétszázezer rím és a magyarban kétmilliárd. Ha eszembe jut egy rím, mindjárt tudom róla, milyen hatást vált ki az olvasóból, hogy régimódinak, vagy modernnek, ünnepélyesnek, vagy csúfolódónak, banálisnak, vagy affektáltnak hangzik-e. Tudom azt is, hogy a rím mikor diszkrét, és mikor ragyog,
mint a csiszolt ékszer, hogy mikor lapos és észrevétlen, hogy a mondanivaló előtt háttérbe szoruljon, és mikor jelez melankóliát, modern pökhendiséget, kétségbeesést, fájdalmat, örömet, mikor untatja a z olvasót, és mikor oly semleges, hogy nem is venni észre. Az angolban még azt sem tudom mindig, hogy melyik a rím: rím-e igazán, és melyik rímel csak a szemnek; ha Shakespeare-nél azt olvasom, hogy move a love-ra rímel, azt gondolom, hogy a stratfordi mester ezúttal szunyókált versírás közben és csak angol ismerőseim ( nem amerikai ismerőseim ) világosítanak fel, hogy Shakespeare korában a love-ot luvnak ejtették. "

Kedves olvasó, ilyen az, amikor egy a humanizmusban, a magyar nyelvben, a demokratizmusban minden megalázó szenvedése, meghurcoltatása ellenére megygőződéséhez örökre hű ember elindul az úton, haza, az élet legnagyobb kockázatait is vállalva. Így vall az, aki az irodalom, a történelem ennyire pontos ismerője.

Az önéletírásban a történelem okozta drámaiság mégis rendkívül szellemes, humoros és ironizáló stílusban tárul elénk, ezért kerül a kihagyhatatlan könyvek közé, remélem minél több olvasónál.
A recski Pokolról szóló rész helyett pedig a fenti idézet az irodalmat művelők kedvéért került ide egy kis gondolkodást serkentő, akár vitaindító sorok gyanánt.

" Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik - és ez remélhetőleg nem illúzió - hogy az
emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek"
THE TIMES London 1988 február. 28.
Ideje: Augusztus 02, szerda, 12:51:08 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Könyvismertetők

"Pokolbeli víg napjaim" | Belépés/Regisztráció | 21 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- Fata_Morgana Ideje: Augusztus 02, szerda, 15:58:13
(Adatok | Üzenet küldése)
Szia csizi! Kellemesen megleptél ezzel a cikkel. :) Én is nagyra tartom Faludy költészetét. Itt egy link a verseihez: www.irodalmiakademia.hu



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- Silur Ideje: Augusztus 03, csütörtök, 03:18:25
(Adatok | Üzenet küldése)
Sínen vannak a nemibeteg-tüdőbajos rímrémek.
S nagyra tartom Faludynak a haját.



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Augusztus 03, csütörtök, 10:43:38
(Adatok | Üzenet küldése)
Meglepett volna, ha nem lepsz meg. :) Így csak örülök, megírtad. :)



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- Haltion Ideje: Augusztus 03, csütörtök, 14:58:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
én csak azon morfondírozom, hogy 2006-ban is hazajött volna?



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- persecuted Ideje: Augusztus 03, csütörtök, 19:25:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Faludy Villon fordításait szerettem, a saját verseit nem különösebben, viszont a recski naplószerű feljegyzéseit nem tudtam letenni. Nem az emberi szenvedések maradtak meg bennem, hasonlókról, vagy talán ennél keményebbekről is olvastam már,-az esti irodalmi beszélgetéseik fogtak meg leginkább, amelyek segítették őket a túlélésben. Műszaki, reál és más-más érdeklődésű embereket tartott össze az irodalom, ha valaki elmaradt, hamarosan elvitte a végelgyengülés...Faludy úgy fogalmazott, hogy a szellemi energián kívül, lelki és testi energiát merítettek ezekből a beszélgetésekből.



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- Piba Ideje: Augusztus 05, szombat, 18:15:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon jol megirtad Csizi haverom ,Udv Piba.



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- soman (soman1@citromail.hu) Ideje: Augusztus 06, vasárnap, 09:56:27
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Sajnos, csak unokáim fogják megtudni, Faludy mekkora szerepet tölt majd be mondjuk 50 év múlva a magyar irodalomtörténelemben. "Halj meg és naggyá leszel!"
Érdekes, e könyről már én is írtam egyszer egy cikket, igaz teljesen más megközelítésből...

Örömmel olvasok mindig Faludyról, köszönet neked a cikkért!



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: Augusztus 10, csütörtök, 19:45:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon jó a cikked! Mindjárt meg is keresem a műveit.
Zsuzsi



Re: Pokolbeli víg napjaim (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Augusztus 12, szombat, 06:56:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Köszönöm Piba bátyám, köszönöm Zsuka !



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.31 Seconds