| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Molnár Ferenc |
|
TimurLink
 |
Benne nyolcvan író lakik-mondta róla a kortárs Ady. |
Molnár Ferenc: A zenélő angyal
Magas költészetben, ahogy mondtam, ritkán jó jel a könnyüség; s bizonnyal igaza volt Ady generációjának, amely iparkodott a magyar irodalmat megint egy kissé nehezebbé tenni. De a Molnárék könnyüsége: eszköz melyet nem szabad kiengedni kezünkből. Nem mondom, hogy Molnár stilusa tökéletes. Olykor még hanyag is. Uj regényének, a Zenélő Angyal-nak első mondata igy hangzik: A juniusi napsütésben rózsaszinben ég a dózsepalotának a vizre néző frontja. Miben ég hát? napsütésben vagy rózsaszinben? Első mondatnak szebbet szeretnék. Máskor a párbeszédekben szinpadi konvenciókra ismerek: a regény hőse és hősnője ugy társalognak ahogy csak a lámpák előtt szokás: a közönség felé. (Igy mikor a lány Tahiról és a Dunáról érzeleg.) Mégis egészben véve a regény molnári stilusa kitünő; s ez a stilus itt inkább otthon van, mint a misztikus szindarabban. A Zenélő Angyal a régi és legjobb Molnárt hozza vissza: apró, reálisztikus megfigyeléseket, friss, fölényes, modern miliörajzot (az idegenforgalmas Velencéről), néhány pompás karrikatura-alakot s végül egy elkényeztetett mai leány öntudatosodó szerelmének valóban finom elemzését. Kár, hogy később itt is megjelenik az Üldözött Ártatlanság: amily gazdag és finom a felelőtlen leány figurája, olyan elmosódott, érzelmes sablon a jobb-napokat látott gyönyörü ápolónő s a lovagias ifju. A remeknek induló franciás lélekrajzból lassankint intrikus-történet, sőt tucatrangu detektivregény és kölcsönkönyvtári olvasmány lesz. -Babits Mihály
Szépen terítettek a Dunára néző teraszon, rengeteg virág volt az asztalon. A vacsorát megelőző menü tanácskozás, tekintettel arra, hogy a vendégek közt egy aktív miniszter is szerepelt, napokig tartott és a szakácsné győzelmével végződött. Ezért a vaddisznóért a szakácsnő régen küzdött. A szakácsné, aki szemüveggel főzött, és a család ezért tanár úrnak nevezte, elérte célját: vaddisznóvacsorát rendeltek nála. Sokszor a könyörgésig ment, esküdözve, hogy a vaddisznó vörösborban a legjobb szerepe, hogy ebben voltak a legnagyobb sikerei az életében, de valahogy úgy esett, hogy ezt a szerepét itt még nem játszhatta el. Most aztán, mint egy színésznő, aki egy szerep miatt a kabinetkérdést veti fel, követelőzni kezdett, sőt sírt is. Izgatottságához, könyörgő mozdulataihoz, lelkes rajongásához jobban illett volna ez a mondat:” Csak egyszer engedje el eljátszani Stuart Máriát”, mint az a három szó, amely a vitában folyton vissza tért: ”vaddisznó vörösborban”. A táraság mér éhesen érkezett, és csinos mennyiségű vermutot ivott vacsora előtt. Gyanús volt, hogy a vacsora erősen késett. Az előételek után bevonult a vaddisznó- Miután napokkal azelőtt már híre ment, igen nagy várakozás előzte meg. A vaddisznó rossz volt. A vaddisznó ehetetlen volt, legyünk őszinték. Nem is lehetett efölött vitázni. A vendégek is, a háziak is egymás után tették le a villát és tányérokat. A háziúr szívből nevetett, de a felesége sápadt volt. A dolog világos volt, sőt nem is olyan érthetetlen, a szemüveges szakácsné lámpalázában elrontotta vaddisznót. Belesült a vaddisznóba. Rögtönzött vacsora következett. Szaladtak a konyhába. A szakácsnéról azt lehetett volna hinni, hogy ájultan fekszik a konyha téglapadlóján, vagy felvágta az ereit a kenyérvágó késsel. De nem, a szakácsné a végveszély pillanatában nagynak mutatkozott, vad eréllyel látott munkához, hogy mentse, ami menthető. Kis parasztcselédek rohantak pincébe, kamrába, hoztak, cipeltek, lelkendeztek. Az óriási libamájat kihúzták a nagy fazék aludttejből,(szintén a szakácsné egyik kisebb, de híres szerepe), és már sült is. A tányéron később a rántott csirkék enyhén véreztek az izületeiknél, és a saláta túl csípős volt-a szakácsné lelki feldúltsága tovább érződött, künn a szépen terített asztalon. A vendégek a bánatukat borba fojtották, később fehér málnát hoztak, ami illatosabb és finomabb, mint a vörös málna, ez sokat lendített a hangulaton.
A társaságban csak két fiatal volt: a lány és a titkár.
Aki a Tanár úr asztalához ültette a két fiatalt, az Molnár Ferenc, akiről Ady mondta: benne nyolcvan író lakik.
Irma, Judit, Aurél körül forognak az események egy velencei fürdőhelyen, Irma egy bankár, üzletember lánya, Aurél a titkára és a morfinizmussal kacérkodó bankárfeleség ápolónője Judit. A szerelem öl, butít, nyomorba dönt, a három fiatalból ( a három ló egy nörsz felállást még nem ismerő konzervatív kor )csak kettő lehet egymásé. Eltűnik egy ékszer, felbukkan egy magánnyomozó, egy Nino nevű hivatásos amorózó, a szálloda védi a becsületét, plasztikus mellékalakok bukkannak fel, mint az a hölgy, aki ősi velencei ételeket etet meg a lipótvárosi bankárnővel és olasz arisztokrata kegyeivel kecsegteti azt. Megannyi finom megfigyelés. Szerelmi háromszög, társadalmi különbségekkel és egy bűnténnyel-a csodálatos velencei nyárban. Molnár Ferenc fordulatos kisregénye alaposan módosíthatja a nagyvilági író szociális érzékenységéről vallott hiedelmeket.
Velencei luxusnyaralása közben beleszeret egy művelt, rokonszenves, ám rangján aluli fiúba, apja titkárába. A társadalmi különbség önmagában is megakadályozná a kapcsolat kialakulását, de a fiú nem is viszonozza Irma érzelmeit. Ő csupán szolgálatot teljesít a lány mellett, elkíséri sétáira, megmutatja a város szépségeit. A titkár Juditba, a bankárné mellett dolgozó ápolónőbe szerelmes. Irma kétségbeesett vetélytársként tudja, hogy a másik lány az igazi ellenfele. Ádáz harc indul a gazdag és a szegény lány között, amelyben csak a gazdag lánynak vannak hatékony fegyverei. Végül tisztességtelen lépésre szánja magát Irma: olyan helyzetet teremt, amelyben a szegény lányt közönséges lopással vádolhatják. Vajon győz-e az igazság, s ki fogja vesztesként, boldogtalanul elhagyni Velencét?
Kerekes Tamás
Molnár Ferenc: A zenélő angyal,
Lazi Kiadó, Szeged, 174 oldal, 2OOO forint
www.lazikiado.hu
info@lazikiado.hu
|
Ideje: November 08, szerda, 08:48:59 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Molnár Ferenc" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
|
