[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: cedrus
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9076

Most jelen:
Látogató: 17
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 17


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: haiku.lap.hu
· 2: Olvasás lap.hu
· 3: SOmannák
· 4: Haász Irén weblapja
· 5: Wendler Mária portál
· 6: Fényfa
· 7: Végh Sándor személyes honlapja
· 8: Zsefy Zsanett
· 9: Kaláka
· 10: vers zene.lap.hu
· 11: Gligorics Teru Versei
· 12: Péter Erika honlapja
· 13: Egy lélek csillan
· 14: Janusvers
· 15: Máté László honlapja
· 16: Dezső Ilona Anna honlapja
· 17: A Hegy - NeMo blogja
· 18: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 19: kortársirodalom.lap.hu
· 20: Orbia

cheap cigarettes sorry.
Költői szabadság


Használjuk ki nyelvünk hatalmas eszköztárát, hogy az író-ember a magyar nyelv úttörője legyen, ne gáncsolója!


Költői szabadság

Azt írja a Pallas Nagylexikon:

„(poetica licentia), a közönséges nyelvhasználat szabályaitól eltérő kifejezések, szóalakok, mondatszerkezetek használata a költői nyelvben, a mérték és a rím kedvéért. A költői szabadság csak annyiban tűrhető, ha kis mértékben élnek vele, ha a használt formák mégis megvannak a nyelvben (pl. dialektusokban), s ha a költői nyelv természetéből látszik eredni; ahol a mérték kényszere erősen érzik, nem lehet szabadságról szó.”

Lelkes Miklós: Költői szabadság c. írásában írja

„A költészetből nekem leginkább a költői szabadság tetszik. Aki költő, az versében fütyülhet matematikára, fizikára, logikára, terminológiára, meg minden másra... írhat, ami neki tetszik!”

Faludy György (Óda a magyar nyelvhez) verse talán még ettől is ékesebb:

„Magyar nyelv! Vándorutamon kísérőm
sértett gőgömben értőm és kísértőm
te hangolás barangoló kalandom
te zengő és borongó hang a lanton
bőröm, bérem, bírám borom, míg bírom
és soraimmal sorson túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.”

***

Sok megközelítést olvastam már, és sehol nem lelem a költői szabadság fogalmának értelmezésében a helytelen írás lehetőségét. Úgy vélem azért nem, mert a költői (írói) eszközök között sem találunk ilyet, tehát a költői szabadság eszköztárában sem szerepelhet a helytelen írás.
Bár a lexikon is elsősorban a mondattani, -szerkezeti, szóalaki szabadságról ír, de a költői (írói) szabadság elsősorban arra vonatkozik, hogy egy szerző miként változtathatja meg a valóságos történéseket, miként alakíthatja a mondanivalót, ami sokszor eltérhet a valóságtól. Ám, ha az írás jellege (művészettörténet, történelmi esemény, életrajz, korrajz stb, akkor ezek a határok nem engedik a valóságtól való elhajlást sem).

Mondattanilag... Hmmm. „a költői nyelvben, a mérték és a rím kedvéért”
Elgondolkodtató. Szerintem helytelen megfogalmazás, mert megette a fene, ha a ritmus vagy rím miatt magyartalan szórendet, kicsavart mondatokat, sorokat olvasunk (írunk). Éppen az adja a kötött formák szabadságát, hogy a szerző a saját (szó)kincsesbányája összes szavát megforgathatja. Bizony, éppen a rím vagy ritmus végett, és bizony ennek nem szabad érződnie az írás olvasásakor, s nem teheti érthetetlenné, amit leírtunk.
Ilyenkor azon is elgondolkodhatunk, hogy a szabad verselésnél manapság szabadság-e vagy éppenséggel nagyfokú kötöttség, hogy: „leírtam és kész, az úgy van, ahogy leírtam, nincs tovább...”
Aztán eljutottunk oda, hogyha a rím, vagy belső ritmika generálja a mondattani, szóalaki író (költői) szabadságot, akkor mi indokolhatja nem rímes, ritmustalan verselésben ezeket az eltéréseket, szabadságot? Ezzel még most sem mondom azt, hogy a kötött verselésnél indokolná, de a szabad(-)nál sokkal inkább érthetetlen.

Nem értem. Azt sem sikerült eddig sehol olvasnom (talán, mert nincs ilyen), hogy az írásjelek összevissza használata a költői szabadság eszköztárába tartozna. Valószínűleg azért, mert az írásjel önmagában nem költői eszköz, így a költői szabadság eszköze sem lehet.
„a használt formák mégis megvannak a nyelvben (pl. dialektusokban), s ha a költői nyelv természetéből látszik eredni; ahol a mérték kényszere erősen érzik, nem lehet szabadságról szó.”
Igen, azt hiszem ezt a legfontosabb megjegyezni a költő szabadságról. Írjunk, ha már írásra adtuk a fejünket: Szépem, magyarul és helyesen! Használjuk ki nyelvünk hatalmas eszköztárát, hogy az író-ember a magyar nyelv úttörője legyen, ne gáncsolója!

Ezt a néhány elrettentő példát hoztam azok közül, amelyek itt olvashatók a Fullextrán, a mi portálunkon.

A sikongatós nagy hibákat dőlt betűkkel és aláhúzva, a helyes írásmódot vastagon jelenítem meg:

mindíg - mindig
elől - elöl
újj - új (nem régi)
újj (új) - ujj (kezünkön)
bennt - benn v. bent
kinnt kint v. kinn
fennt fent v. fenn
lennt lent v. lenn
díjjas - a díjas
különdijjas - különdíjas
elötte - előtte
míly - mily
kultura, kultúrált - kultúra, de a kulturált már rövid
belül - belűl
túrista túra, de a turista, a turizmus már rövid (mint hír – hirdetés stb.)
dícsér dicsér
utólér utolér
naív naiv

Aztán a ragozott alakok igekötőként használata és egybeírása is gyakori:

hozzádszólásom - hozzád szólásom v. hozzászólásom
mellémrendelve - mellém rendelve v. mellérendelve
rámvillant rám villant v rávillant
veledérző - veled érző, sőt vele érző is külön

Nem a teljesség igénye vezette tollamat a példák kiragadásánál, inkább a fülsértés (nono, azt is volt szerencsém olvasni, hogy füllsértő - a nemjóját). Nézzétek el nekem!

Természetesen néhány szép példát is kigyűjtöttem, mint követendő utat.

Petőfi Sándor (az első sorral azonos című versében) egy rímsegítő szava (akkor is a hagy volt a helyes már), ő mégis élt szabadságával:

„Egy barátom az ifjúság,
Maholnap már ez is itt hágy,”


De itt van a már említett Faludy idézet „kurjongó” szavát a belső rím szülte, majd egy későbbi szókapcsolat a versben, és mily jól hangzik:

„kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.”

„Háza-hazám lovacskám, csengős szánom”


Ady Kaffka Margithoz írt (Vágyni szeretnék) versében például a vágyat megszemélyesíti, és az örök szót is szokatlanul ragozza, ám nem sértőn:

„Óh, vágyni hogy szeretnék,
De nem vággyal, aki csak percnyi,
De vággyal, amellyel
Örökig ki lehet telelni.”


Kosztolányi is a rím kedvéért jár a temetőn (Lecsuklik minden pilla most c. versében):

„Egy görbe utcán remegőn
járkálok, mint a temetőn.”


Vagy nézzünk egy Fullextrás gyönyörű példát Zsoloo-tól (Néma monológ). A „túlnan” szócskát ugyan már nagy elődök is meglelték, mégis az egyik legkiemelkedőbb példa a helyes költői szabadságra:

„Fiúk s leányok integetnek túlnan a furcsa bácsinak,
Szegény ördög, hibbant lehet kis mértékben talán,”


„Száznyi” példa közül szucsistván verse (A Bíbor Király birodalma) is követhető (és a torony kis ”t”-vel is szépen zenélne):

„Setét Torony a szirtfalon,
körötte száznyi borzalom.”

Anna1955 is jól alkalmazta e szabadságot (szabad) versében (Mezsgyén):

„Mohón kortyolja az éj a múló percet,
vágyam pillanatba kövül, mert
elhaló mersz ez -”

No, és naiva Zsuzsi kötőjeles szóalkotása is bájos, a szimbólum háttérről nem is beszélve (Szelíd fények):

„Észrevetted már, hogy ősz-alkonyon rózsaszínű fenn az ég?
Gyorsan sötétül... Észrevétlen veszi uralmát át az éj.”


Persze soman – szómester – is remekül bánik a költői szóalkotás eszközével (Mesél a szél) :

„felhang eseng, tegnap mereng,
sorom csekély, tor-költemény.”


Azt hiszem, egy versének címe pedig kiváltképp egyedi: „Reggeli agymenés nőmhöz”


Még sorolhatnám a jó és rossz példákat, de remélem így is sikerült felkeltenem érdeklődéseteket. Kérem:

Írjunk szépen, magyarul!

Ideje: Október 21, csütörtök, 23:22:06 - Lacoba

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

A mi költősulink

"Költői szabadság" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Október 22, péntek, 00:40:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Azt gondolom jó, hogy foglalkoztál a témával és figyelem felkeltő volta, örökké aktuális. Nálam a számítógép használata sajnos nagyon sokat ront a helyesírásomon. Legalább is én így érzem. Amíg kézzel írtam, könnyebb volt.

Itt egy példa, amit szinte folyamatosan rosszul ír a legtöbb ember:
Jólesett olvasnom a cikked és nem jól esett, mert azt csak az eső teheti időnként...:))))

Szeretettel: Anna :)))



Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Október 22, péntek, 08:19:42
(Adatok | Üzenet küldése)
Csupán annyit jegyzek meg, hogy a tőlem vett idézet egy humoros írásomból való. Az ilyen "csúsztatások" ma általánosak, sajnos. Idézeteknél egyébként illik megjelölni az írás címét is!

Lelkes Miklós



Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Október 23, szombat, 01:58:48
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Lacóbá!:)Tanulságos az írásod számomra. A magyar nyelv nagyon nehéz... nemcsak egy külföldinek, aki magyarul szeretne tanulni, de még nekünk, magyaroknak is! :) Én jó helyesírónak tartom magam, de bizony sokszor elbizonytalanodom:)) Hogy a költői szabadság meddig terjedhet? Nem könnyű kérdés, nehéz konkrét instrukciókat megadni. Azt hiszem, ez nagy mértékben függ a verskörnyezettől. Mindenesetre, én a magyar nyelvtantól erősen eltérő újításokat nem szeretem, bár ez sem egyértelmű, mert egy jó szövegkörnyezetben ez is befogadhatóvá válhat!
Köszönöm, hogy idézted egy versemből a kötőjeles szóalkotásomat, és értő olvasásodat!:) Ölellek!:) Zsuzsi



Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- zsoloo Ideje: Október 27, szerda, 23:14:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Lacóbá'!
Ne feledjük, hogy a mai rossz példák a mai magyar nyelv, hatályos helyesírási szótára viszonylatában állnak fenn! Nem is a nyilvánvaló helyesírási hibák védelmében emelnék szót. A mosolyogtató, régies szóalakok egy része ugyan még elfogadott, másokat azonban előszeretettel gyomlálgatunk már. A nyelv kincse változik, nem feltétlenül nekünk tetsző, egyes esetekben kifejezetten füllsértő:) irányba. Pl. a már elfogadott rövidülések (kéne-kellene, i-végű rövidítések). Kazinczy óta tudatos ez a tendencia. Nem csodálkoznék túlzottan, ha az internet világába betörő nemzedékek írásjelei, végletekig rövidített szóalakjai (pl. hogy helyett a h betű, és a hangulatmotivációs jelek, amit én is alkalmaztam a szövegben) elfogadottak,szókapcsolatokba beépíthetőek lennének. Ez nem tűnik jó iránynak, mivel az írott nyelv leépülése felé mutat, de ne feledjük el: az információ, az az adatcsere gyorsulását éljük át, tehát a gondolatok azonnali közlése, amikor nincs lehetőségünk beszédre és a telepátia még nem terjedt el, kínálkozik ez az út. Sokan tapasztalják, hogy hosszabb szöveget beírni nem kényelmes, mivel a gondolat már messze jár, mire az lassacskán lerögzül. Az író türelmetlen - igaz az olvasónak inkább a kifejtett, választékos szöveg okozna nagyobb örömet, az információ csere igénye felülbírálja ezt. Talán meg kellene tanulnunk lassítani: változó gondolatmintáinkat inkább memóriában tárolva, szépen visszaadni és nem azonnal közölni. Talán a fejben érő gondolatok közül sok nem is kerülne nyilvánosságra, talán nyugodtabb, átgondoltabb volna mindennapi személyiségünk, és nem volna annyi gyalázat, nem válna elsekélyesedővé, sivárrá nyelvünk.



Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- ciroka-maroka Ideje: November 01, hétfő, 18:30:55
(Adatok | Üzenet küldése)
1. elől (névutó, pl. elfut a kalauz elől), de elöl ül a masiniszta (határozószó),

2. kivűl, kívűl --> helyesen kívül

javaslom a http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Helyes%C3%ADr%C3%A1s/Gyakori_el%C3%ADr%C3%A1sok_list%C3%A1ja linket



Re: Költői szabadság (Pontok: 1)
- Welentze Ideje: November 25, csütörtök, 18:58:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Lacobá!
Sokan -köztük én is - megérdemeljük a dorgálásodat. Részemről ezentúl igyekezni fogok helyesebben írni, főként az írásjelek tekintetében.
Köszönöm, hogy ezt a cikkedet megírtad.
Üdvözlettel: Krisztina



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.12 Seconds
pharmacy online