| Küzdőtér |
|
|
|
 |
…csak gondolkodom a szeretetről I. |
|
mango
 |
Nagyon megszívlelendő és nagyon elgondolkodtató, magunkévá tehető... |
A szeretet nagyon értékes holmi.
Azt gondolom, ebben mindannyian egyet tudunk érteni. Szeretet nélkül nem lehet élni. Micsoda közhely!
És mennyire igaz.
Az interneten bóklászva olyan okos gondolatokra bukkantam, amit most e jegyzetbe foglalva mindenkivel megosztok.
Nem tudom, valami nagy gondolkodó citált mondataiból állt-e össze az az írás, vagy a szerző saját gondolatait írta-e le…?! Nagyon úgy fest, mintha E.Fromm híres könyvéből lennének szemelvények, - de talán nem egészen pontosan idézve, és innen-onnan kiragadva olvashatjuk a gondolatokat a szeretetről.
Talán nem is ez a fontos…
Ami fontos, az alant olvasható. Nagyon megszívlelendő és nagyon elgondolkodtató, magunkévá tehető.
Nem árt megpróbálni – csak nyerhetünk vele.
A szeretet – szerintem! - igenis munka. Nem verítékes, nehéz, fizikai munka, - nem, nem az. Hanem örömteli, és szívből induló. Nem lehet csak ott, belül, magunknak szeretni. Azt ki is kell mutatni. Ezt már egyszer én egy régebbi írásomban nagyon bőven kifejtettem, és érzéseim szerint kellőképpen alá is támasztottam. Most csak igazolva látom magamat, amikor ezt olvasom: „A szeretet cselekvő jellegét az teszi nyilvánvalóvá, hogy mindig, minden formájában tartalmaz bizonyos alapelemeket. Ezek a törődés, a felelősség, a tisztelet és az ismeret.
Hogy a szeretet magában foglalja a törődést, arra legnyilvánvalóbb példa az anyai szeretet. Hiába bizonygatja nekünk az anya, hogy mennyire szereti gyermekét, ha azt látjuk, hogy nem törődik a csecsemővel, hogy elmulasztja megetetni, megfürdetni, nem gondoskodik testi kényelméről, - törődése láttán viszont megbizonyosodunk a szeretetéről.
Nincs ez másképpen az állatok meg a virágok szeretetével sem. Ha egy nő azt mondja nekünk, hogy imádja a virágokat, de azt látjuk, hogy elfelejti meglocsolni őket, nem hiszünk többé az "imádatában".
A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk.
Ahol ez a cselekvő törődés hiányzik, ott nincs szeretet. Az ember azt szereti, amiért fáradozik és azért fáradozik, amit szeret.
A szeretet egy másik fontos tényezője a felelősség. A felelősségen manapság gyakran a kötelességet értik, olyasmit, ami kívülről van előírva az embernek. Valódi értelemben a felelősség teljességgel önkéntes cselekvés, annyit tesz, hogy megfelelek a másik ember kimondott, vagy kimondatlan igényeinek. Aki felelős, az képes lesz megfelelni. Egy anya-gyermek kapcsolatban ez a megfelelés főleg a csecsemő testi szükségleteinek gondjára vonatkozik.
Ha felnőttek szeretik egymást, akkor főleg a másik személy lelki szükségletei kerülnek előtérbe.
A felelősség könnyen uralkodássá és birtoklássá fajulhat, ha oka nem a szeretet és a tisztelet. A tisztelet, - szögezzük le - nem félelem és nem ámulat. A respektus szó gyökeréből kiindulva (respicere=megnézni) azt a képességet jelenti, hogy valakit olyannak lássunk amilyen, hogy tudatában legyünk egyéniségének. Tiszteletben tartani őt annyit tesz, mint azt akarni, hogy aszerint fejlődjön és bontakozzon ki, amilyen.
A tisztelet tehát kizárja a másik ember kihasználását.
Az legyen a célunk, hogy a szeretett lény a maga kedvére és a maga módján fejlődjön, nem pedig abból a célból, hogy bennünket szolgáljon. Ha szeretem a másik személyt, akkor egynek érzem magam vele, de azzal, aki Ő, és nem azzal, akinek lennie kellene, hogy használni tudjam. Nyilvánvaló, hogy a tisztelet csak akkor lehetséges, ha én magam független vagyok, ha megállok a lábamon mankó nélkül, anélkül, hogy bárkit elnyomnék és kizsákmányolnék.
Tisztelni csak azt tudjuk, akit ismerünk - a gondoskodás és a szeretet vak, ha nem vezeti az ismeret.
Az ismeretnek sok rétege van. Az az ismeret, amely a szeretet jellegéhez tartozik, - nem áll meg a felszínen, hanem a lényegig hatol. Ez csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk rá, hogy ne csak magunkkal törődjünk és hogy a másik személyt a maga mivoltában lássuk.
Valakiről például akkor is látom, hogy dühös, ha nem mutatja ki nyíltan, de ismerhetem őt ennél mélyebben, és akkor tudom, hogy aggódik és szorong, hogy magányos, vagy bűntudatos. Akkor tudom, hogy dühe valami mélyebbet takar és nem dühösnek látom, hanem a szorongó, aggódó, - egyszóval a szenvedő embert látom benne.
Megismerni valakit a jellegzetesen emberi vágy: megismerni a másik ember "titkát". Van egy kétségbeesett módja is ennek, az, hogy mindenáron meg kell tudni a titkot. A teljes hatalom egy másik személy felett, amellyel elérjük, hogy azt tegye amit mi akarunk, azt gondolja, azt érezze, amit mi akarunk.
Átalakítjuk őt dologgá, a birtokunkká.
Hasonló ez ahhoz, mint mikor egy kisgyerek szétszed valamit, feltör valamit, hogy megismerje; vagy kitépi egy pillangó szárnyát, hogy megismerje, hogy kiszedje belőle a titkát.
Felnőtt fejjel azonban tudnunk kell, ha szétszaggatunk egy másik lényt, mindössze annyit érünk el, hogy elpusztítjuk.
A titok megismerésének másik útja a szeretet. Miközben szeretsz és odaadod magadat, fölfedezed magad, fölfedezed mindkettőtöket.
A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem, - nem beleesünk, hanem helytállunk benne.
Ez legjobban úgy írhatjuk le, hogy szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni.
Mi az, hogy adni?
Egyszerűnek látszik a felelet erre a kérdésre pedig valójában tele van kétértelműséggel és bonyolultsággal.
A legelterjedtebb félreértés szerint aki ad, az "felad" valamit, megfosztja magát valamitől, áldozatot hoz.
Az olyan ember, akinek a jelleme megrekedt a befogadó, kihasználó, felhalmozó beállítottság szintjén, az csakugyan ezt érzi, amikor ad. A piacorientált-karakter szívesen ad, de csakis cserébe; ha csak ad és ugyanakkor nem kap is: úgy érzi becsapták. Legtöbbjük éppen ezért nem is ad.
Némelyek viszont erényt kovácsolnak az adakozásból - áldozatot hoznak. Úgy érzik, hogy mivel adni fájdalmas dolog, azért muszáj adni, hiszen az ő szemükben attól erény, hogy átérzik áldozatuk súlyát.
Az alkotó személyiség számára adni egészen mást jelent. Ez a hatóerő legnagyobb mérvű kifejeződése. Amikor ad, az értékét, erejét és vitalitását éli meg benne.
Az adás legfontosabb szférája nem az anyagi dolgok világa, hanem sajátosan emberi tartomány.
Mit ad egyik ember a másiknak? Önmagát, önmaga legbecsesebbjét, az életét. Ez nem jelenti szükségképpen, hogy feláldozza életét a másikért - csak, hogy neki adja azt, ami őbenne eleven.
Neki adja az örömét, az érdeklődését, az értelmét, a tudását, a jókedvét, a bánatát - minden kifejeződését és megnyilvánulását annak, ami benne eleven. Így adva gazdagítja a másik személyt, fokozza annak elevenségérzetét.
Nem azért ad, hogy kapjon; adni önmagában tökéletes öröm. De azzal, hogy ad, óhatatlanul életre kelt valamit a másik személyében, és az visszasugárzik rá. Ha őszintén ad, abban óhatatlanul benne foglaltatik a viszonzás. Aki ad, az adakozóvá teszi a másik személyt is, és mindketten részesülnek az örömből, amit létrehoztak.
…Megtanultunk rohanni, de várni nem.
Több komputert gyártunk, hogy több információt tároljunk, hogy több másolatot készítsünk, mint valaha, - mégis egyre kevesebbet és kevesebbet kommunikálunk.
Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora, a nagy emberek és a kis jellemek, a kiemelkedő hasznok és a sekélyes kapcsolatok időszaka. A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb a lakások, de szétesett otthonok korszaka. A villámutazások, az eldobható pelenkák, az egyszer használatos erkölcsök, az egyéjszakás tartózkodások, és a tabletták kora, melyek mindenre jók: felvidítanak, lenyugtatnak, ölnek. Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban.”
Hihetetlenül érdekes és néhol döbbenetes sorok.
Eddig jutottam ma ezeknek a gondolatoknak az átadásával. Még van miről írnom, még a forrásmunkámat nem merítettem ki teljesen…
A következő alkalommal – ha érdeklődésre tart számot, - folytatom.
Nekem sokat adtak ezek az elmélkedések. Továbbgondolásra sarkallnak, amiből csak profitálhatunk.
Nem is keveset.
Hiszen a szeretet (még ha zsigereinkből is fakad, - mint írtam jegyzetem elején) – munka.
Édes munka, - de igenis munka.
A szó legszebb, legszentebb értelmében.
|
Ideje: Július 12, szerda, 14:30:12 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "…csak gondolkodom a szeretetről I." | Belépés/Regisztráció | 32 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Fata_Morgana Ideje: Július 12, szerda, 15:17:10
(Adatok | Üzenet küldése) | | Erich Fromm A szeretet művészete, abból való az idezet, szerintem fontos. Ilyesmiket kellene kötelezően oktatni, hogy az egészséges lelkű anyák egészséges lelkű gyermekeket neveljenek fel, és így tovább, mert szeretet nélkül nem lehet teljes életet élni. |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 12, szerda, 16:37:01
(Adatok | Üzenet küldése) | Én is Frommra gondoltam, - de ahonnan vettem, csak szemelvények voltak kiragadva, - és mivel 100 %-ig nem voltam biztos benne, nem akartam butaságot írni.
Egykor - nem mostanában, - olvastam, de a sok költözködés után rengeteg könyvem "esett ennek áldozatául", így a Fromm könyv is... :(
Köszönöm, hogy megbizonyosodhattam róla, hogy tényleg Fromm :)
Okos és csodaszép gondolatok...Szerintem.
|
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- blue Ideje: Július 12, szerda, 20:41:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szeretet nélkül nem lehet élni, mert az olyan, mint a víz, a só, mert annélkül sem lehet élni.
szeretettel: gaby ))))) |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 10:49:33
(Adatok | Üzenet küldése) | Én is így gondolom,gabykám...
Köszönöm ittjártad :) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Július 13, csütörtök, 09:51:12
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Igen, értékes gondolatok. Mélyen egyetértek mindennel, amit a szeretetről kifejt a cikk. Régebben felháborítottan írtam azokról az ismerősökről, akik csak beszéltek a szeretetről, de a gyakorlatban ellenkezőjét cselekedték. "Édes munka, - de igenis munka". MUNKA! |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 10:53:33
(Adatok | Üzenet küldése) | Még ma is nyugodtan írj felháborítottan azokról, akik csak beszélnek a szeretetről, de a gyakorlatban az ellenkezőjét cselekszik...
Erről szól a dolog lényege, Editkém... Úgy cselekedj, hogy éreztesd a másikkal is a szereteted. Míg nem késő...Míg lehet.
Ha nem így teszel, később bánni fogod.
Te, a hozzászólók, és én Frommal együtt tudjuk ezt. És így is teszünk.
Köszönöm hogy jöttél :) |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Július 13, csütörtök, 12:35:34
(Adatok | Üzenet küldése) | | És mikor elönt téged a boldogság érzése, hogy a szereteted hatot, akkor célnál vagyunk. Akiben nincs szeretet mások iránt, az nem is él igazán. |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 12:42:00
(Adatok | Üzenet küldése) | Úgy ám... :))
Köszönöm, hogy viszanéztél hozzám. |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Július 13, csütörtök, 09:56:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Érdekes és tényleg megszívlelendő gondolatok ezek. Arra gondolok, a szeretet valahogy olyan természetes dolog lenne, ösztönös, akarattalan - mégis, ahogy mondod, mindeközben annyira összetett dolog. Tényleg munka abban az értelemben, hogy oda kell rá figyelni. Hiszen hányszor hangzik el, "Szeretsz? - Minek kérded, úgyis tudod." Egy frászt, mondani sok mindent lehet.
Köszönöm, hogy együttgondolkodtattál minket :) |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 10:44:35
(Adatok | Üzenet küldése) | Egészen biztos voltam benne, Netikém, hogy Rád is éppen úgy hatnak Fromm sorai, mint rám...
Igen, mondani sok mindent lehet, - viszont NÉHA KELL IS...Kell, hogy érezze az a másik ember, hogy igenis "szeretve van"...Kicsit dédelgesse, kicsit cirógassa, és bizony, kicsit legyen romantikus...
Hát igen, nagyon egyszerű és roppant bonyolult ez...
Köszönöm, hogy olvastál :) |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Július 13, csütörtök, 14:11:50
(Adatok | Üzenet küldése) http://netelka.blogspot.hu/ | Most bukkantam véletlenül egy Szepes Mária versre, íme egy részlet belőle :)
"Szeretni. . .
Van, aki kimondani is szégyelli.
Azt hiszi közhely
s érzi, hogy a szeretet
nem szó, hanem tett.
Áldozat, amit te hozol
és nem érted hoznak.
A másiknak adni a legnagyobbat:
meghagyni őt szabadnak.
Egy-egy bölcs öreg,
akinek érzékei már nem gyönyört,
hanem békét keresnek,
néha talán már azt is sejti,
hogy szeretni a Nagy Opuszt jelenti
ami az egyet a sokkal,
s az embert Istennel egyesíti." |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 15:48:45
(Adatok | Üzenet küldése) | Nagyon igaz, nagyon szép.
Köszönöm, hogy elhoztad ide :) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Soul Ideje: Július 13, csütörtök, 19:23:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A szeretet.....Hmm..Allapot,erzes,jelenseg?Avagy az agy iranyitasaval termelodo hormononok,meg meg nem ertett,az emberi szervezet altal vegrehajtott biologiai bonyolult folyamat?
Sok elmelet letezik a szeretet mibenleterol,kivalto okairol es kovetkezmenyeirol.A tudosok kutatasok eredmenyeivel probaljak magyarazni a szeretet milyenseget.A kulonfele vallasok az isteni szeretetrol szollnak.Keleti kulturak es tolluk szarmazo hit szerint,a lelek,a benne rejlo szeretet altal el tovabb,ujjabb es ujjabb tesben.
De mind kozul,megis a fentiekben irtakkal kell teljesen eggyetertsek,mindenfele magyarazat es tenyi bizonyitas nelkul.Miert?
Mert a szereto ember nem gondolkodik az okokrol,csak erzi magat az erzest.Erzi a masik fontossagat.Nem aldozatokat hoz;a szeretet iranyitja,es ezen iranyitas alatt tett cselekedetek helyessegeben hisz.A szeretett lenyben hisz,ezaltal onmagat is erositi es szeretetet nyer.
Lehet naivsag,de ebben hiszek.Szeretni es szeretve lenni a legjobb ebben a vilagban! |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 13, csütörtök, 20:29:46
(Adatok | Üzenet küldése) | Balázs, nagyon egyetértek veled, és nagyon örülök, hogy itt jártál nálam és olvastad írásomat...
Köszönöm neked, - várlak máskor is :)) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- hori (hori@mailpont.hu) Ideje: Július 14, péntek, 10:27:50
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ezekkel a gondolatokkal nem lehet vitába szállni. Örülök, hogy elolvastam! :) |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 14, péntek, 11:24:31
(Adatok | Üzenet küldése) | Köszönöm, horikám :)
Én örülök, hogy olvastad :)) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- szerzs2 Ideje: Július 14, péntek, 22:31:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | "Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, ...akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne."
Tolsztoj |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 15, szombat, 09:01:38
(Adatok | Üzenet küldése) | Igaz.
Tolsztojnak igaza lehetett...
Köszönöm Erzsikém, hogy olvastál :)) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 16, vasárnap, 18:46:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Mindenki által ismert idézet József Attilától "Nincs bocsánat ". Kevesen ismerik egy verstöredékéből a következő verssort: " Ide újra a szeretet jön, s mindenkinek fakad bocsánat."
Ez utóbbi kevésbé ismert, de számomra szimpatikusabb. |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 10:31:21
(Adatok | Üzenet küldése) | Tudod, hogy nincs bocsánat - ez az egészen pontos cím.
Csodaszép vers...Nagyon szeretem. |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 17, hétfő, 17:12:03
(Adatok | Üzenet küldése) | | Véletlen írtam kétszer az üzenetet, mert azt hittem, hogy az első nem ment el. Van bocsánat? |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 19:49:11
(Adatok | Üzenet küldése) | Természetesen :)))
Ha akarod, ki is törölhetem... :)) |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 16, vasárnap, 18:50:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Mindenki által ismer József Attila idézet. "Nincs bocsánat." Ám van egy verstöredéke, amit kevesebben ismernek , s ez így szól " Ide újra a szeretet jön, s mindenkinek fakad bocsánat"
Ez utóbbi nekem szimpatikusabb! E. |
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 10:29:19
(Adatok | Üzenet küldése) | Igen, én is ismerem...Erre gondolsz...?
IDE ÚJRA A SZERETET JÖN
Fejünkre tapodták a multat,
Hanem a jövő csak megérik,
Dudvából föl a magas égig,
Mely ízes gyümölcsű embert hirdet.
Már izmainkká lett a szándék,
Tél-túl a szemek már nem sírnak
S volt-göthös anyák szerelmes pírnak
A napot kendőzik magukra.
Szándékoló, roppant kohókból
Már ömlik a vas okos formába
S nótás acél zeng majd, hol máma
És tegnap aranyat imádkoztak.
Az átkok már elátkozódtak,
A vér elvérzett, széjjelmarva,
És elrothadt gonosz hatalma
A gyümölcsdögvesztő rothadásnak.
Ide újra a szeretet jön
S gonoszok vége nyögi jöttét,
Nem mint eddig, hogy leütötték
S a jókat áldozták eléje.
Ide újra a szeretet jön
S mindenkinek fakad bocsánat,
De addig jaj, kik látva látnak
S a vaknak nem adnak szemükből!
1924. jan. 22.
József Attila elég korai verse, (nem töredék, ahogy te írod!) - csak nem egészen látom az összefüggést a cikk és e vers között...
Segítesz..?
Köszönöm, hogy jöttél olvasni... :) |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 17, hétfő, 17:00:07
(Adatok | Üzenet küldése) | Én az idézetet egyszer egy J. A.fotó hátoldaláról "szedtem le", de az összesben is megtaláltam utóbb..Felhasználtam valamire, de ez... hosszú történet...Szomorú. Nekem.Az összefüggés itt keresendő.
Ja, a "nincs bocsánatot "pedig nem verscímként, hanem idézetként írtam, ha jól emlékszem, de tévedni emberi dolog, kösz a helyretevést!
Eroica |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 19:51:01
(Adatok | Üzenet küldése) | Nincs "helyretevés", - és semmiképpen nem akartam fájdalmas emlékeket felidézni az írásommal...
Köszönöm, hogy visszanéztél hozzám. :)) |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 17, hétfő, 21:01:20
(Adatok | Üzenet küldése) | | Semmi. csaka fiam sírján van ez az idézet.. |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 22:08:38
(Adatok | Üzenet küldése) | Remélem, nem bántottalak meg...
Nagyon messze állna tőlem... |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 17, hétfő, 21:03:02
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nem baj, nem kell kitörölni. Ez tény. A megbocsájtás és a szeretet összefüggnek! E. |
]
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 17, hétfő, 22:06:59
(Adatok | Üzenet küldése) | Rendben, - marad... :))
És köszönöm... |
]
|
|
|
|
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: Július 23, vasárnap, 22:01:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Bevallom, még soha nem olvastam ilyen nagyszerű összefoglalást a Szeretetről. Most, hogy végig olvastam, keresem a szavakat, de úgy érzem, minden lényegi kérdés a fent leírtakban van, és bármi hozzáfűzni való már csak rágódás lenne... Nagyszerű gondolatok ezek és teljes mértékben azonosultam velük. Az emberek elsősorban elvárnak... pedig a Szeretet önmagában az AD-ás képessége, viszonzás elvárása nélkül. Önzetlen. S ami legnehezebb, mégis hálás "munka", ha olyan személyek felé is megpróbáljuk ezt irányítani, akiknek jelleme, illetve magatartása alapvetően nem egyezik a saját elvárásainkkal. Talán itt lép be a Szeretet formáló ereje... nehéz, talán rövidtávon eredménytelennek tűnő, hosszútávon mégis apró jelekkel érzékelteti, hogy nem hiábavaló...
A Szeretet az egyik legfontosabb dolog a világon. Számomra, biztosan.
Köszönöm, hogy olvashattam... Csodálatos összegzés, tiszteletre méltó olvasmány.
|
Re: …csak gondolkodom a szeretetről (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 24, hétfő, 07:37:39
(Adatok | Üzenet küldése) | Katikám, - az, ha ennyire magadévá tudtad tenni e fentebb leírt gondolatokat, már magában nagy öröm az írás közreadójának számára.
Köszönöm, hogy olvastál :) |
]
|
|
|
|
|
|
