[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 234
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 234


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
…csak gondolkodom a szeretetről (III.)
mango

Amit jól szeretsz, maradandó lesz. A többi salak.



Lám, lám, érdemes „hangosan gondolkodnom”.
A visszajelzések engem igazolnak, - igenis, a szeretetről, mint az egyik legfontosabb érzésről beszélni kell, tanulni kell, mert nem biztos, hogy tudunk „jól szeretni”…
Talán az anyai szeretet áll legközelebb a „tökéleteshez”, - de ezzel persze egyáltalán nem állítom azt, hogy apai részéről is ne lennének mélységesen mélyek a gyermek iránt érzett emócióik.
A szeretet létszükséglet.
Csakhogy olyan nagyon rosszul tudunk olykor „sáfárkodni” ezzel…
Csakis a kétoldalú szeretet teszi elviselhetővé a függőséget – írta az idős Déry, aki nekem nagyon sok gondolatával jelentős részt foglal el a szívemben. Aztán Hegedűs Géza írta egyszer le azt a mondatot, amit mind a mai napig fejből citálok bármikor: „Sok évnek kellett elmúlnia, amíg a szerteágazó, sok boldogságot, nem egyszer bánatot, és mindig újraihlető munkaerőt adó vágyakozás megérett a monogámiára, ahová sokat tapasztalt szívvel és fővel végül én is úgy jutottam el, mint az emberiség a sok istent imádó, gyönyörűséges politeizmustól a még mélyebb gyönyörűségű egyistent imádó monoteizmusig.” Sokan és sokfélét írtak és még írni is fognak a szeretetről…Annak idején már Deák Ferenc is kijelentette, hogy a szeretet csakis a szeretésnek lehet jutalma. Mauriac kijelentette: Azoknak, akik képtelenek a szeretetre, - semmi sem fáj igazán. És a kedvenc idézetem Pound-tól származik: Amit jól szeretsz, maradandó lesz. A többi salak.
De vajon van-e a szeretetnek valami olyan titka, - hogy azt ne mondjam: művészete, - amely elsajátítható, és ezáltal sokkal intenzívebben élhetjük meg ezt a csodaszép érzést…?
Erre ad választ Fromm. Íme:

„Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske az előbbi előfeltevésen alapul, noha az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja.
Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg - azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.
Ezt a jellegzetes magatartást különféle, önmagukban vagy együttes erővel ható előfeltevések támasztják alá és tartják életben. A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeretik, és nem abban, hogy ő szeret, hogy képes a szeretetre. A probléma ezért számukra abban áll, hogy miként érjék el, hogy szeressék őket, hogy miként legyenek szeretetre méltók. Ezt a célt különböző úton-módon igyekeznek elérni. Az egyik módszer - ezt főleg férfiak kultiválják -, hogy az ember legyen sikeres, legyen annyi pénze és hatalma, amennyit csak társadalmi helyzete lehetővé tesz. A másik, inkább női módszer: a test és az öltözködés latba vetésével válni vonzóvá. Továbbá vonzóvá tehetjük magunkat úgy is - férfiak, nők egyaránt -, hogy kellemes modort sajátítunk el, érdekesen társalgunk, készségesek vagyunk, szerények, jóindulatúak. Azoknak a módszereknek legtöbbje, amelyek segítségével az emberek szeretetre méltóvá akarnak válni, megegyezik azokkal, amelyekkel sikeressé akarnak válni, "barátokra és befolyásra tesznek szert". Egy szó, mint száz: a mi kultúránkban szeretetreméltóságon a legtöbb ember azt a keveréket érti, hogy valaki népszerű és van szexepilje.
A mögött a beállítottság mögött, hogy szeretni tanulás nélkül is tud mindenki, másodjára az az előfeltevés rejlik, hogy a szeretet tárgy és nem képesség kérdése. Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszerű; csak a megfelelő tárgyat nehéz megtalálni a szeretetünkhöz vagy a szerettetésünkhöz. Ennek a beállítottságnak különféle okai vannak, és mindegyik a modern társadalom fejlődésében gyökerezik. Az egyik ok az a nagy változás, amely a huszadik században a "szeretet tárgyának" kiválasztása tekintetében végbement. A viktoriánus korban, akárcsak sok hagyományos kultúrában, a szerelem jobbára nem spontán személyes élmény volt, amely aztán idővel házassághoz vezetett.
Ellenkezőleg, a házasság egyezmény volt - akár az érdekelt családok hozták létre, akár házasságközvetítő, akár pedig közvetlenül a házasulandó felek; társadalmi meggondolások alapján kötötték, a szerelemről meg feltételezték, hogy majd csak megjön, ha már a házasság megköttetett. Az utóbbi néhány nemzedékben a nyugati világban úgyszólván egyetemessé vált a romantikus szerelem fogalma. Az Egyesült Államokban, miközben a konvencionális szempontok sem tűntek el teljesen, hatalmas tömegek kutatják a "romantikus szerelmet", a személyes szerelmi élményt, amely aztán házasságba torkollik. A szerelem szabadságának ez az új felfogása minden bizonnyal jócskán megnövelte a tárgy jelentőségét a funkció rovására.
Szorosan összefügg ezzel a tényezővel a jelenkori kultúrának egy másik jellemző vonása. Egész kultúránk a vásárlókedven, a kölcsönösen kedvező csereüzlet eszméjén alapul. A modern embert az az izgalom teszi boldoggá, ami az üzletek kirakatai láttán elfogja, meg az, hogy mindent megvesz, amit csak - készpénzért vagy részletre- megvehet. Hasonlóképpen nézi az embereket is. A férfi egy vonzó nőre, a nő egy vonzó férfira pályázik. "Vonzó": ez rendszerint egy takaros készletet jelent a személyiségpiacon népszerű és kelendő tulajdonságokból. Hogy valakit éppen mi tesz vonzóvá, az - testileg éppúgy, mint szellemileg - az időszerű divattól függ. A húszas években a vonzó lány ivott és dohányzott, rámenős volt és csábos; manapság több háziasság és szemérem a divat. A tizenkilencedik század végén és a huszadik kezdetén a férfinak illett erőszakosnak és becsvágyónak lennie; manapság nyájasság és türelem kívántatik meg tőle - ha vonzó "cikk" akar lenni.
Mindenesetre az az érzés, hogy szerelembe estünk, csak olyan emberi áru tekintetében alakul ki, amely belül van az árucsere-lehetőségeinken. Üzletet akarok kötni; a tárgy legyen kívánatos a társadalmi értékére nézve, és egyúttal én is kelljek neki, nyílt és rejtett értékeim és lehetőségeim alapján. Két személy tehát akkor szeret egymásba, amikor úgy érzik, hogy megtalálták a piacon kapható legjobb tárgyat, figyelembe véve a saját csereértékük korlátait. A kiaknázható rejtett lehetőségek, akárcsak ingatlanvásárlás esetén, gyakran ebben az üzletkötésben is jelentékeny szerepet játszanak. Egy piaci adásvételre orientált kultúrában, amelyben az anyagi siker az elsőrendű érték, nem meglepő, ha a szerelmi viszonylatok ugyanazokat az árucseremintákat követik, mint amelyek az áru- és a munkaerőpiacot kormányozzák.
Arra a feltevésre, hogy szeretni tanulás nélkül is tud mindenki, harmadjára az a tévedés vezet, hogy összekeverjük a kezdeti élményt, amikor beleszeretünk valakibe, azzal a tartós állapottal, hogy szerelmesek vagyunk bele. Ha két ember, aki idegen volt - mint mindnyájan -, egyszer csak ledönti a köztük levő falat, és szoros közelséget érez, egynek érzi magát, az egységnek ez a pillanata az élet egyik legfelvillanyozóbb, leglelkesítőbb élménye. Kivált rendkívüli és csodálatos olyan embereknek, akik addig magányosan, elszigetelten, szeretet nélkül éltek. A hirtelen meghittségnek ezt a csodáját gyakran megkönnyíti, ha szexuális vonzalommal és beteljesüléssel párosul vagy kezdődik.
A szeretetnek ez a fajtája azonban természeténél fogva mulandó. A két ember alaposan megismeri egymást, mind többet és többet veszít csodálatosságából, míg szembenállásuk, csalódottságuk, kölcsönős unalmuk el nem pusztítja a kezdeti lelkesültség végső maradványait is. Eleinte azonban mindezt nem tudják: rajongásuk hevességében, abban, hogy "megőrülnek" egymásért, szerelmük hevességének bizonyítékát látják, holott esetleg csak korábbi magányosságuk mértékét bizonyítja.
Ez a nézet - hogy semmi sem könnyebb, mint szeretni - mindmáig az uralkodó felfogás, bármilyen nyomasztóan nyilvánvaló is az ellenkezője. Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás, amely olyan vérmes reményekkel és kilátásokkal indul és mégis rendre olyan kudarcot vall, mint a szeretet. Ha bármely más tevékenységgel ez volna a helyzet, az emberek mohón igyekeznének kideríteni a kudarc okait és megtanulni, hogyan csinálhatnák jobban - vagy felhagynának vele. Mivel ez utóbbi a szeretet esetében lehetetlen, a kudarcon alighanem csakis úgy lehet felülkerekedni, ha megvizsgáljuk az okait, és elkezdjük tanulmányozni a szeretet jelentését.
Első lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet, ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.
Melyek a szükséges lépések a művészetek és mesterségek elsajátításában?
A tanulás folyamatát célszerű két részre osztani: egyik az elméleti, másik a gyakorlati tudás megszerzése. Ha el akarom sajátítani a gyógyítás művészetét, először tisztába kell jönnöm az emberi testre és a különböző betegségekre vonatkozó tudnivalókkal. Ha mindezt az elméleti tudást megszereztem, még korántsem vagyok beavatva a gyógyítás művészetébe. Ennek csak akkor leszek a mestere, ha sok gyakorlattal a hátam mögött az elméleti tudásom és a gyakorlati tapasztalataim végül egybeolvadnak az intuíciómban - ami minden művészet birtoklásának a lényege. De az elmélet és a gyakorlat elsajátításán kívül egy harmadik tényező is szükséges : a művészet birtokába jutni csak szenvedélyes akarással lehet; semmi a világon nem lehet fontosabb, mint a művészet. Ez egyaránt érvényes a zenére, az orvoslásra, az ácsmesterségre - és a szeretetre. És talán itt lapul a válasz a kérdésre, hogy a mi kultúránkban miért olyan ritkán próbálják meg az emberek, nyilvánvaló kudarcaik ellenére, elsajátítani ezt a művészetet: hiába a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat - szinte minden energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet művészetét.
Lehetséges volna, hogy csak azokat a dolgokat érdemes megtanulni, amelyekkel pénzhez vagy tekintélyhez juthatunk, és hogy a szeretet, amely "csak" a léleknek válik hasznára, de a modern értelemben haszontalan, a szeretet fényűzés, és nincs jogunk sok energiát pazarolni rá? Bármint legyen is, a következőkben a szeretet művészetét fogom tárgyalni, az említett felosztás szerint: először a szeretet elméletét taglalom - ez fogja kitenni a könyv nagyobbik részét; másodszor pedig a szeretet gyakorlatát - már ami keveset a gyakorlatról mondani lehet itt éppúgy, mint bármely egyéb területen.”

________

Ezek után már nem tudom, szabad-e nekem bármiféle kommentárt toldani a fentebb olvasottakhoz…?!
Illetve, dehogyisnem tudom.
Nem szabad.
Ez így tökéletes, és kerek egész.
Hát csak hallgatok, és olvasok…
És tovább adom.
Ideje: Július 21, péntek, 13:36:10 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

mango

"…csak gondolkodom a szeretetről (III.)" | Belépés/Regisztráció | 30 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: Július 22, szombat, 09:50:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én azt gondolom, a szeretet elsősorban képesség, mely mindannyiunkban megvan, de mértékében és kifejezési módjában más és más. Másodszor: a szeretet ugyan nem tanulható, de azt kifejezni, kifinomultan érvényre juttatni már egy tanulási folyamat része, ahogy nemkülönben tanulni és szüntelenül gyakorolni kell a szeretettel ellentétes érzéseink kifejeződésének gátlását. Harmadszor: mint a világon majdnem minden pozitív dolgot, a szeretetet is lehet művészi fokon gyakorolni. Minél inkább természetes, nem erőltetett, nem túljátszott egy érzelem, annál inkább lehet művészi. Örülök a témának és köszönöm, hogy hozzászólhattam.



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 23, vasárnap, 01:14:05
(Adatok | Üzenet küldése)
Imre, - én köszönöm, hogy olvastál, és a gondolataidat leírtad...

Mindhárom megjegyzásed nyitott fülekre kell, hogy találjon, annyira igaz, amit írsz... :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- persecuted Ideje: Július 24, hétfő, 14:51:17
(Adatok | Üzenet küldése)
Ha művészi fokon fogalmazódik meg a szeretet,
akkor a teljesség képzetét be kellene töltenie, körüljárva e témának minden szempontját. Én a tökéletes szeretet érzetét vágyom, hogy én képes legyek ezt betölteni, a velem kapcsolatos elvárása szeretetéhségemnek: az éppen eléggé minőségét menedzseli: ne nagyon-ne kicsit, annyira szeressenek, hogy ne fájjon...Számomra a legfontosabb kérdés a szeretet globalitása. Szeret-e az, aki az egyik embert igen, a másikat nem képes szeretni? A szeretet nem diszkriminál, vagy szeret, vagy nem. És akkor ott vagyok, ahonnan érkeztem: Istennél. Ő képviseli a tökéletes szeretetet, ő is adja. Szabadon használhatod, mint a konyhafűszert, de ne beszélj addíg szeretetről, amíg az egyik ételbe, amely cukrot igényelne legjobb természete szerint-azt te agyonsózod és fordítva...Aki félig szeret, az olyan, mintha gyűlölne.


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 24, hétfő, 17:07:07
(Adatok | Üzenet küldése)
..hm

Ezen az utolsó mondatodon még jócskán eltűnődöm, Marim...

Okos, értelmes és érdekes hozzászólásodért nagyon nagy köszönet :))
Mosolyogjunk, - legalább mi, E.B.B.-ok :)))


]


Re: ?csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu (suzanna.kobrehel@club-internet.fr) Ideje: Július 23, vasárnap, 00:29:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Mango,

Nagyon sok gondolatot ebresztettel bennem, s valojaban csak egy kis reszet tudom leirni.

Teljesen egyezem azzal a gondolattal, hogy a sz igazi szeretet nem csupän futo erzelem, hanem valoban elsajatitando, tudatos cselekmeny. Szereetni lehet nehez is, mert ennek alapja a masik megismerse, annak keresese, hogy ö milyen, egy öszinte erdeklödes, megosztas. Mindez munka. Igy azonban , s ezt szemlyesen alatamaszthatom egy hazassag nem hogy unalmas lesz, hanem egyre erdekesebb. Jo egyutt lenni, mert van mit megosztani.... no persze ido es ahogy irtad is kölcsönos vonzalom fuggvenye. Mert a szeretet megis var visszajelzest, hisz a lenyege eppen ez, azaz a közös temak, celok, az egyuttlet orome.

Zsuzsi



Re: ?csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 23, vasárnap, 01:15:38
(Adatok | Üzenet küldése)
Zsuzsikám, tökéletes kiegészítése a cikknek minden mondatod.

Köszönöm, hogy olvastál :)


]


Re: ?csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu (suzanna.kobrehel@club-internet.fr) Ideje: Július 23, vasárnap, 00:34:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Elnezest a sok elirasert, de ez egy idegen gep es billentyuzet, ekezet nelkul...

Zsuzsi



Re: ?csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 23, vasárnap, 01:16:44
(Adatok | Üzenet küldése)
...így is megértettem minden szavadat, és köszönöm azokat...
Akár ékezettel, akár anélkül, Zsuzsikám... :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- csingi Ideje: Július 29, szombat, 06:29:11
(Adatok | Üzenet küldése)
Fromm fejtegetése alátámasztotta saját gondolataimat. Köszönöm, hogy idézted.



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 30, vasárnap, 08:01:03
(Adatok | Üzenet küldése)
Kitűnő gondolatok, ugye, csingi...?

Én köszönöm, hogy olvastad :)


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Fata_Morgana Ideje: Július 29, szombat, 09:22:11
(Adatok | Üzenet küldése)
Eszembejutott Feldmár András Az élmények szabadsága című írása, ami igazából egy előadás jegyzete, Debrecenből. Nagyon jó, akárcsak Fromm írásai. Pl.: "Aki szeret, az kertészként körülvesz téged, mint egy növényt mindazzal, ami a növénynek jó. Egy jó kertész nem akar egy bizonyos növényt másnak növeszteni, mint ami. Sajnos mi gondolkodunk és szavakkal próbálunk hipnotizálni, hogy legyél az, akit én akarok, hogy te legyél. Ez mind vágy, és semmi köze a szeretethez. A szeretet nem akar semmit. A szeretet egy olyan energia, hogyha megihlet engem, akkor azt adom neked, ami neked kell, hogy te az legyél, aki te akarsz lenni. Nem nekem, neked. Szeretni csak úgy lehet valakit, ha megismerem, megismerni pedig csak úgy, ha szeretem. Nem lehet szeretni valakit, ha nem ismerem, és nem lehet megismerni azt, akit nem szeretek."

Azt hiszem, bátorság is kell a szeretethez, annak a kimutatásához. És aki sosem látta, hogy kell? A szülők felelősségéről is jó lenne beszélni...



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 30, vasárnap, 08:03:08
(Adatok | Üzenet küldése)
...hááát, nemhiába: Debrecen.... ;) Onnan csak jó dolgok jöhetnek... Irodalom teréről legalábbis... :))

Nagyon bölcs és szép gondolatok, köszönöm, hogy kiegészítetted Fromm szintén nagyon okos mondatait, Évám :)


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Soul Ideje: Augusztus 01, kedd, 20:31:22
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
A cikkben irtakhoz es a hozzaszollasok bolcseleiteihez nemigen lehet okosabbat irni.Orommel olvastam mindet:)
Azt mondjak,a szeretet fajdalommal jarhat.Miert faj az,aminek a letobb boldogsagot kellene adnia?Nyilvan,a magyarazat a cikkben irva van..Tanulhatnank a sajat es masok peldajabol.Tanulhatnank a szeretet sajatos,varazslatos muveszetet.Sokan azon tevhit csapdajaba esnek,hogy a szeretetet a kiszemelt "aldozat",avagy "preda" megszerzeseig kell "produkalni".Szeretni nem az tud,aki csak erre kepes.A szeretet megtartasa a valodi titok,amire nem mindenki kepes.Ez a titok viszont nyitott,a titok tudoja pedig kepes bolgog lenni es boldosagot okozni.Nem kirakatban levo arucikkent kell kezelni a vagyott erzest,a vagyott embert.Ismerve szeretni,szeretve megismerni.Nem valtoztatni-eggyutt valtozni.Kitartas es turelem,ami nem az emberiseg sajatja,kell ehhez.
A muveszet nem a szeretethez vezeto ut,hanem az uton tartani a szeretet es eggyutt haladni.Ugye nincs is titok a szeretetben?!



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 02, szerda, 08:45:33
(Adatok | Üzenet küldése)
Balázskám, okos dolgokat fejtegetsz...Nagyon bólogatok: igazad van :)

És köszönöm, hogy jöttél :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- hori (hori@mailpont.hu) Ideje: Augusztus 01, kedd, 23:15:22
(Adatok | Üzenet küldése)
Nem tudom, hogy a szeretet tanítható, ill. tanulható-e, de ha igen, akkor tanítani kellene valahol, valahogy. Sokunkra ráférne, biztosan! Jó írás mango!!



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 02, szerda, 08:47:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, horikám, - valóban nem ártana tanítani...A magam szerény eszközével és okos embereket idézve én ezt próbáltam...

...hátha :))

Köszönöm, hogy jöttél :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Augusztus 02, szerda, 10:17:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon érdekes gondolatok, nem lehet megállni, hogy ne szóljon hozzá az ember. A szeretet nagyon összetett dolog. Amiről írtál, minden igaz. De már tapasztaltam mély szeretet érzést olyan személyek részéről, akiknek csak 4 elemije volt, nem sokat olvasott az életében. Ösztönösen is lehet szeretni. Szülő a gyerekeit stb, állatvilág példái. Természetesen a műveltség emeli a színtet. J ó tisztában lenni mindennel, tudni analizálni tetteidet, mások viselkedését. Boldog lenne a világ, ha mindenkit megtanítanának szeretni De mire tanítanak a TV adások. Hiszen a lakosság nagyobb része nézi.



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 02, szerda, 12:54:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Régi vesszőparipám: sajnos rosszfelé halad a világ...És nagyon szomorú, - ha belegondolok, hogy a gyerekeim gyerekei mire nőnek fel...?! :((

Okos meglátásaiddal tökéletesen egyet tudok érteni,Editkém, - köszönöm hogy olvastál :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Augusztus 02, szerda, 14:20:55
(Adatok | Üzenet küldése)
Bennem is hasonló félelmek rejtőznek. Szeretetben gyengül a világ.


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 02, szerda, 18:05:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Egyformán gondolkodunk, úgy látszik.. :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Augusztus 04, péntek, 09:32:01
(Adatok | Üzenet küldése)
Nagyon örülök, Anikó.


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 04, péntek, 09:38:55
(Adatok | Üzenet küldése)
Én is, - bár ez már ezelőtt is sejthető volt, Editkém, igaz...?! :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Augusztus 05, szombat, 22:54:25
(Adatok | Üzenet küldése)
:)) Igaz! :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 06, vasárnap, 08:59:27
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Anonyma Ideje: Augusztus 04, péntek, 10:55:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ha már a szeretetről gondolkodunk, nem hiányozhat, Peter Lauster : A szerelemről, a szeretetről című könyve, melyet tiszta szívből ajánlok mindenkinek. Mert a szerző megmutatja, hogy a szeretet minden embernél eleven folyamat, amely meghatározott fejlődésen megy keresztül és folytonosan változik. Én hiszek abban, hogy a "helyesen szeretés" képessége fejleszthető, ebben nagy segítség lehet ez a könyv. Remek cikket hoztál Mangó, jó Veled gondolkodni! :)



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 04, péntek, 15:31:35
(Adatok | Üzenet küldése)
Nagyon szépen köszönöm Neked :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Jega Ideje: Augusztus 04, péntek, 15:26:07
(Adatok | Üzenet küldése)
"Akit szeretsz, annak adni magad. Ami marad, az annyi, amennyi a földnek kijár."
(Keresztúri Dezsö)
Remek hangos gondolatok. Nehéz hozzá, bár mit is írni. Üdvözlettel: Jega



Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 04, péntek, 15:29:52
(Adatok | Üzenet küldése)
...ez a második köszönöm :))


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- Jega Ideje: Augusztus 04, péntek, 15:32:48
(Adatok | Üzenet küldése)
...:))) töröld az egyiket légyszives, túl gyors voltam. J


]


Re: …csak gondolkodom a szeretetről (III.) (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 04, péntek, 16:15:28
(Adatok | Üzenet küldése)
:)))

Rendben van, Jega...

De azért még egyszer köszönöm hozzászólásod és azt, hogy értékes gondolatokkal egészítettél ki.

Az előzőt most törlöm :)


]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.40 Seconds