[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 270
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 270


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Természetfölötti jelenségek – 8.
mango

Ezek az állatok óriási távolságokat tettek meg ismeretlen végcél felé, a gazdájuk után kutatva.



Ez a sorozatom elég régóta pihen…Most nem csak azért nyúltam ehhez a témához, mert magam is nagy kutya (és állat) kedvelő vagyok, - hanem mert ez az a természetfeletti jelenség, melyben én magam is hiszek.
Hiszen naponta látom a saját drótszőrű magyar vizslám szinte megmagyarázhatatlan viselkedését, azt, hogy mennyire érti minden szavamat, mennyire megérzi, ha baj van, és akkor pontosan úgy viselkedik, ahogyan egy megrémült ember: aggódik. Furcsa, de így van.
Utánanéztem, hogy az írott sajtóban miként vélekednek erről a jelenségről.
A bőség zavarával küzdök. Rengeteg ezzel kapcsolatos írás, könyv van, - én most a Misztikus jelenségek című „nagykönyv”-ből idézek megtörtént, kellőképpen dokumentált, valós eseteket.
Kiragadott történetek, de azt gondolom, érdemes a továbbgondolásra.
*
Donald Moore 1958-ban Nebraskából Louisanába költözött családostól. Valahol az úton eltűnt Hornblower nevű macskájuk. Három héttel később egyszercsak megjelent a Moore család új házában - 700 km-nyire onnét, ahol elveszett, s azelőtt sosem járt. 1959-ben egy dél-afrikai család régi lakóhelyétől 1100 km-re költözött, és nem vitték magukkal a teknősbékájukat. A nem éppen gyorsaságáról ismert állat három évvel később talált rá gazdáira – még rajta volt a kilétét bizonyító biléta.
Ezek az állatok óriási távolságokat tettek meg ismeretlen végcél felé, a gazdájuk után kutatva. A jelenséget egy amerikai parapszichológus „pszichikus nyomkövetésnek” nevezte el.
Dr. Joseph Banks Rhine az 1950-es években az észak-Karolinai Duke Egyetemen az állatok érzéken túli észlelésére (ESP), pszichikai képességeikre vonatkozó kutatásokat irányította. A kutatócsoport mintegy 500 esetet megvizsgálva az állatok pszichikai képességének a következő öt válfaját különítette el: közelgő veszély megérzése egyedi esetben, természeti katasztrófák „megjósolása”, a szeretett személy visszatérésének megérzése, hazatalálás és pszichikus nyomkövetés.
Íme az egyik legmeghökkentőbb példa: Brown közlegény 1914-ben az angol expedíciós haderő tagjaként Franciaországba került. Nem sokkal ezután eltűnt Prince nevű kutyája. Brown felesége később megtudta, hogy Prince eljutott a londoni dokkokhoz, átkelt a La Manche—on, és az Armentieres lövészárokban rátalált gazdájára.
Bizonyos állatok megérzik a távol lévő szeretett személy halálát.
A Fehér Ház személyzete tanúsította, hogy Abraham Lincoln kutyája 1865-ben, röviddel gazdája meggyilkolása előtt nyüszíteni kezdett, és ide-oda rohangászott. 1923-ban Lord Carnarvon, aki a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját kutató expedíció költségeit fedezte, a sírkamra felnyitása után négy hónappal elhunyt Kairóban. Ugyanazon a napon 5000 km-rel távolabb, Angliában a kutyája felnyüszített és holtan rogyott össze.
Az állatok „figyelmeztetése” gyakran természeti csapásokhoz – pl. vulkánkitörésekhez, tűzvészekhez – kapcsolódnak. Macedóniában, a skopjei állatkertben az állatok órákkal az 1963-as nagy földrengés előtt nyugtalankodni kezdtek, és megmagyarázhatatlan zavarodottság vett erőt rajtuk.
Az állatok nemegyszer valamiképp az ismerős személy küszöbön álló visszatérését is megérzik. 1936-ban forgatták az Elefántfiú című filmet, melynek főszereplője az indiai gyermekszínész, Sabu Sabu volt, valamint egy elefánt, amely a filmezést követően az angliai Dudley városka állatkertjébe került. Jó pár hónappal később Sabu meglátogatta barátját, s még oda sem ért az elefánt szálláshelyére, mikor az állat izgatott trombitálásba fogott, s abba sem hagyta a fiú felbukkanásáig.
Dr. Rhine és kutatócsoportja sok különleges állatot tanulmányozott, de (véleményük szerint) egy sem tett túl a Rhode Island-i George Wood Chris nevű félig kopó korcs kutyáján. Gazdája azt állította, a kutya képes megjósolni jövendő eseményeket, s az üzeneteket a mancsaival kopogja le. Chris megtanult egy kopogtatási rendszert, amellyel azonosítani tudta a telepátia kísérletekben használatos Zener-féle 25 lapos kártyacsomag öt ábráját – egy kopogás a kört jelentette, kettő a keresztet és így tovább…
A lovaknak is vannak efféle képességeik. Az 1900-as évek elején Berlinben egy „Okos Hans” nevű csődör számolási és íráskészségének adta nem egy tanújelét. Bólogatott a fejével, kapált mellső lábával, és orrát odanyomta az ábécés kockákhoz.
A Nobel díjas belga író, Maurice Maeterlinck is figyelt meg hasonló érdekes, megmagyarázhatatlan jelenséget. Tanuja volt, hogy a trénerek 1913-ban zsákot húztak a lovak fejére, hogy a súgás vádját kivédjék. Az író látta, hogy négy ló szavakat betűz, patakopogtatással összeadást végez, képeket és színeket azonosít.

Egy magyarázat lehetséges: az állatok valószínűleg érzékenyebben reagálnak a természeti jelenségekre, pl. a légköri nyomásra vagy a föld apróbb rengéseire, mint az emberek. Hihetetlen dolgokat képesek így produkálni.
A legkedvesebb és meghatóbb történet azonban mégiscsak egy kutya esete…
Gyanítom, azért hagytam pont ezt a történetet cikkem végére, mert nekem a kutya....Szóval a kutya a legcsodálatosabb jószág, - mondom én, szabadon Déry Tibor után, aki azt állította, hogy kutya nélkül élni lehet, - csak éppen nem érdemes...
Edinburgh-ban egy skye terrier, Bobby 14 éven át, élete végéig nem mozdult el gazdája sírja mellől.
Oda vitték neki az élelmet, mert semmivel sem lehetett elcsalogatni onnan. ...És ott múlt ki kerek 14 év múlva szeretett gazdája sírjánál.
Ma szobor állít emléket e derék ebnek a város főterén.
Megható, sokszor hihetetlen, - de igaz.



*
Ideje: Január 21, vasárnap, 12:58:24 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

mango

"Természetfölötti jelenségek – 8." | Belépés/Regisztráció | 16 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- hori (hori@mailpont.hu) Ideje: Január 21, vasárnap, 20:53:52
(Adatok | Üzenet küldése)
Az állatok valóban sok mindenre képesek, némelyiket hiszem, némelyiket nem. De mindenképp érdekes írás volt. :)



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 21, vasárnap, 22:02:40
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, Géza, - hihetetlen, mennyire hűségesen olvasol, és ezt mindenképpen meg kell köszönnöm!

Jólesik a kitartásod és bizalmad az írásaim felé.
Tényleg köszönöm :)


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Január 22, hétfő, 07:18:04
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Régen folytattad ezt a sorozatot... Jó, hogy felvetted a fonalat... Érdekes volt...



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 22, hétfő, 08:39:59
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Tithonos, köszönöm, hogy velem vagy, olvastál, és megírtad a véleményedet.

Nagyon köszönlek...


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- kepe Ideje: Január 22, hétfő, 10:33:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Buddhista felfogás szerint,egy kutya azáltal léphet magasabb szintre,hogy szoros kapcsolatban van a gazdájával. Ekkor a gazdi az isten,ő a transzformációs lehetőség. Ekkor az ösztöneik talán nem is olyan erősek,eltompulnak,nincs szükség rájuk kifinomult szinten. Egyébként pedig az állatok kapcsolatban vannak a nagy irányító erővel,hiszen részesei az életnek,tudniuk kell,hogy mi a feladatuk,hogy kell élniük,mit kell csinálniuk,erre pedig onnn kapják a programot. Az pedig egy idő nélküli világ,így pontosan érezhetik valaminek a bekövetkeztét,mert az bennük a jelen.Igaz,mindezt nem nagy távlatokban,hiszen minimális csak a kapcsolódás,mert túl nagy energiát nem fogahatnak be,erre semmilyen tekintetben nem alkalmasak.Normális esetben az olyan minimális,olyan egyszerüek a feladataik is,hogy aszerint nem idulhat be semmiféle fejlődés,csak az életükhöz szükséges programot kapják meg.
Ha viszont egy állat szoros kapcsolatban van egy emberrel úgy,hogy még alkalmas is arra,hogy valamiféle fejlődés kialakulhasson benne,tehát magasabb szintre emelődjön a karmikus folyamatban,vagy egyáltalán részese lehessen annak,akkor azok a segítő programok erre kezdenek irányulni. Tehát nem áll vissza adott esetben az a normális működés,hogy pl.visszailleszkedjenek sikeresen természetbe,hogy az életük ott folytatódhasson és sikeres vadászokká váljanak. Ekkor a vad a gazdi lesz,benne van a lehetőség,már csak azért is,mert egyébként egy visszaalkalmazkodás,visszafejlődés lenne,de egy bizonyos ponton túllépve már a zuhanás elfogadhtatlan.Tehát,ez az ösztönös "navigációs rendszer" átminősül,a programok szerint működő ösztönök ebbe az irányba koncentrálódnak.
A hűségnek is az ez alapja. Az elmúlt alkalmat,lehetőséget jelenvalóvá próbálja tenni,mert ott van az ösztönös félelem a visszaeséstől,hogy elszáll a lehetőség a felemelkedéstől.



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 22, hétfő, 11:18:17
(Adatok | Üzenet küldése)
Tudtam, kepe, és vártam is, hogy te megszólalsz ebben a témában :))

Úgy tűnik, nagyon otthonosan mozogsz ezen e téren, és egy-egy ilyen cikk megcsiklandozza a fantáziádat és klaviatúrát ragadsz...Jól teszed, mondom, már vártalak :))
Köszönöm, hogy tényleg jöttél.


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- kepe Ideje: Január 22, hétfő, 12:12:08
(Adatok | Üzenet küldése)
Hát igen,mindig is szerettem a jéghegy víz alatti részét vizsgálgatni...A jó történetek meg pláne vonzanak!:)


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 22, hétfő, 12:21:29
(Adatok | Üzenet küldése)
Ezt akkor dicséretnek fogom fel: "jó történet" volt :)

Köszönöm :)


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- kisssp Ideje: Január 22, hétfő, 22:04:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Élvezettel olvastam írásod! Az állatok életünk részei. Akik nem becsülik az élőlényeket, azok önmagukat sem. A kutya különösen emberközeli élőlény. Sokszor jobban megért minket, mint mi önmagunkat!
Üdv.: Péter



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 23, kedd, 07:54:58
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, Péter, örülök, hogy jöttél :)


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- pacal2 (pacal2@freemail.hu) Ideje: Január 23, kedd, 17:12:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Anikó!
Megfogott az írásod! Annál is inkább, mert nekem is van kutyám!
Amúgy is szeretem az állatokat, ezért olvastam örömmel soraidat.

pacal(Laci)



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 23, kedd, 17:43:14
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, Laci, örülök jöttödnek...


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Január 25, csütörtök, 13:23:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
A kutyák rendkivül hűséges barátaink. De nekik is szükség van az emberekre. Sajnos, nem mindig találnak az emberekben jó barátot. Sok esetet ismerünk, mikor az ember szenvedést okozott és okoz nekik. Pedig a kutyák mélyen érző lények. Új helyre költöztettük a kuvaszunkat. Nagyon izgult szegény! Nem engedett ki a kennelből addig, amig meg nem nyugodott, amig erősen vert a szíve. Simogatni kellett. Villámlásnál, tűzijátéknál is nagyon fél, mellette kell lenni. Sokat lehetne mesélni róla. Örültem a cikkednek az állatokról.



Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 25, csütörtök, 14:50:58
(Adatok | Üzenet küldése)
Hát Te is Editkém...? Te is a "kutyások" népes táborába tartozol, velem együtt...?!

A drótszőrű magyar vizslám már 9 éves, az előző ugyanilyen vizsla 12 évesen halt meg.
Nálunk "szobakutya", de sokat sétáltatom.

Csodálatos lények.
Tudnék mesélni róluk...

Köszönöm az olvasást :)


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Január 25, csütörtök, 19:37:29
(Adatok | Üzenet küldése)
Igen, imádom a kutyusokat. Érzem, ha nekik fáj valami. A tekintetük elárul mindent. Az előző kuvaszunk rablók áldozata lett, sajnos. A mostani már öregecske, 13 éves. Én is tudnék sokat mesélni róluk. Lehet, hogy egyszer kiírom magambol.


]


Re: Természetfölötti jelenségek – 8. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 26, péntek, 08:24:58
(Adatok | Üzenet küldése)
Írd!

Editkém, ezt komolyan mondom, írd és küldd be hozzám! Várom nagy szeretettel! :))


]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds