| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Amiről az írásunk mesél... |
|
mango
 |
Grafológia.
Sokan szkeptikusan reagálnak e szó hallatán. Mások hisznek benne. Vajon hol az igazság? |
...esetleg a kettő közt, egy vékonyka határmezsgyén bújik meg az "igazság".
És mintha mosolyogna...
Bizony, bizony, a betűk árulkodnak, és vallanak…
Nos, először egy rövid, de közel sem kimerítő áttekintéssel, amely nyilván sok kívánnivalót is hagy maga után ; próbáljunk meg közelebb férkőzni - a fontosabb állomások érintésével - az íráselemzés vázlatos történetéhez és megértéséhez.
A grafológia a személyiség-megismerés egyik legrégebbi módszere. Már az első században élt római történetíró, Tranquillus is írt megjegyzéseket Augustus császár kézvonásairól. Kínában és Japánban már a XI.században is általánosan ismert és elfogadott volt. Európában viszont későn, csak a XVII.században ismerték el és fel, melyben nem kevés szerepe volt a bolognai egyetem orvosprofesszorának, Camillo Baldinak, kinek 1622-ben megjelent könyve tekinthető a grafológia tudományos megalapozása felé tett első, európai lépésnek. E tudomány igazi „születési éve” 1871, amikor egy francia abbé, Jean Hippolyte Michon megjelentette „A kézírás misztériuma” és „A grafológia rendszere” című könyvét. Ettől kezdve szaporodnak az íráselemzéssel foglalkozó és azt boncolgató könyvek, tanulmányok, cikkek.
Az íráselemzéssel kapcsolatos tudományos igény talán a századfordulótól kezdve válik egyáltalán vizsgálhatóvá.
E tudomány megítélése és helyzete a különböző országokban igen eltérő.
A gazdag hagyományok nyomán a nyugat-európai országokban egyre terebélyesedő elméleti és kísérleti munka folyik.
Angliában viszonylag kevés publicitást kap a grafológia, noha néhány területen elkezdődött a felhasználása.
Az USA-ban viszont igen népszerű és az utóbbi időben különösen elterjedt egy viszonylag rendszeresen kifejlesztett és kutatással is alátámasztott, hatékonyan tanított válfaja, a grafoanalízis.
Magyarországon a grafológia tudományos jelentkezése lényegében az 1925-ben, Románné Goldziher Klára tollából megjelent „Írás és jellem” című munkájától számítható, és az 50-es évek elején, a pszichológia visszaszorításával egy időben szűnt meg.
A grafológusok szerint az íráskép sok mindent elárul az ember személyiségéről. Jelentősége elsősorban és főleg abban áll, hogy segítségével embertársaink jellemét megállapíthatjuk. A szakemberek a betűk méretét, dőlésszögét, kapcsolódási módjukat, a vonalvezetést, a vonások árnyékolását, a külalakot és más, ezekhez hasonló jellemzőket vizsgálnak. Ezeket a pszichológiai és pszichiátriai állapotok széles körének tükrében próbálják meg értelmezni. Ám a grafológia korántsem egzakt tudomány: gondoljunk csak arra, hogy a grafológusoknak a kézírás mintegy 300 jellegzetességét kell összepárosítani különféle személyiségjegyekkel. Így a módszer helytállóságára nincs elegendő tudományos bizonyíték, ennek ellenére széles körben alkalmazzák, - és nem is eredménytelenül. Egy tudományos elemzésben három írásszakértő véleményét vetették össze standard személyiségtesztek eredményeivel, és a végeredmény igen érdekes lett: a grafológusok következtetései valamivel pontatlanabbnak bizonyultak, mint a tesztek eredményei. A pszichológusok ezért arra is figyelmeztetnek, hogy egyetlen személyiségteszt, vagy íráselemzés sem szolgálhat önmagában mércéül az egyén jellemének meghatározásához.
Az íráselemzők szerint csak nagyon kevés fontos dolog van, amit a kézírásból semmilyen körülmények között sem lehet kideríteni. Ide sorolják az illető korát, nemét, jobb- vagy balkezességét, és azt, hogy melyik emberfajtához tartozik. Viszont olyan kórállapotokat is feltárhat, mint a szívbetegség vagy a rák. Az igazsághoz tartozik, hogy ez utóbbi állítást sok kutató alaptalannak minősíti. Azonban vitathatatlan az a tény, hogy a grafológusok a kézírás alapján az egyén tulajdonságairól, hangulatváltozásairól, szakmai adottságairól szinte csalhatatlanul biztos képet tudnak rajzolni.
Fontos különbséget tennünk a kézírás elemzésének kétféle alkalmazása között.
Az egyik esetben igazságügyi eljárások keretében szakértőket kérnek fel annak megállapítására, hogy egy aláírás vagy más írásminta egyezik-e egy bizonyos személy ismert írásképével. Ezt gyakran bizonyítékként kezelik vitatott végrendelet, okirat-hamísítás, vagy éppen zsaroló levelek esetében.
A kézírás jellegzetességeinek vizsgálata azonban egészen más dolog, mint azon személy jellemének a vizsgálata, akitől a kézírás származik. Ez utóbbi eljárás, a grafológia, a kézírás tanulmányozásának másik fő területe.
Alfred Binet, az intelligenciateszt egyik kifejlesztője a grafológiát egyenesen a „jövő tudományának” nevezte. A kézírást akár „agyírásnak” is mondhatnánk,mivel az egyén írásmódja valójában azoknak a lelki-szellemi impulzusoknak a megjelenítése, amelyeket az agykéreg a kézhez küld.
Annak a bemutatására, hogy a gyakorlatban hogyan is néz ki egy íráselemzés, álljon itt egy igazán rövidke ízelítő, természetesen a teljesség igénye nélkül: egy aláírás elemzése.
Az aláírás különösen azért érdekes, mert független a pillanatnyi hangulattól. (Meg kell azonban jegyezni, hogy tartós hangulatváltozásnál még akár ez is változhat!)
Ha tehát valamely írásnál, például egy levél szignálásakor az aláírás fölfelé megy, iránya fölfelé mutat, a szövegben pedig a sor iránya lefelé, - akkor ennek írója pillanatnyilag nagyon bátortalan, lehangolt, de egyébként törekvő, buzgó ember. Nagyon oda kell figyelnünk az aláírással, illetve a rövidített aláírással kapcsolatos záróvonásra. Ezzel sok olyan tulajdonság, amelyet eddig megállapítottunk, megerősítést nyerhet. Hiszen ha valaki büszke, vagy elbizakodott, akkor szinte minden esetben aláhúzza a nevét. Egy erélyes embernek vastag betűkből áll az aláírása, míg a gyönge akaratú vékony, cérnaszál-szerű betűkkel, a hiú pedig kacskaringósan, és cifrázva írja alá a nevét.
Ezek a lehető legegyszerűbb példák, de segít képet alkotni mindarról, amiről eddig a fentiekben olvastunk.
Összességében azt mondhatjuk: kézírásunk változékony, de jellemző. Vitatott értékű, de vonzó ez a tudományág, - hisz ki ne szeretné megtudni, mi egy szakember véleménye csupán az írásunk alapján?!
A grafológiát ma egyesek nagyra becsülik, míg mások lenézik; ezért elmondhatjuk, hogy tudományos értéke még talán meggyőzőbb bizonyításra vár.
|
Ideje: Július 04, hétfő, 15:35:38 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Amiről az írásunk mesél..." | Belépés/Regisztráció | 11 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Amiről az írásunk mesél... (Pontok: 1)
- Anne20 (anne20@citromail.hu) Ideje: Július 04, hétfő, 19:41:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Valamikor én is elkezdtem tanulni a grafológiát, de inkább csak bepillantást akartam nyerni, nem tanultam meg igazán. Aláírás: aki pontot tesz a neve után aláíráskor, azt jelzi: itt márpedig az lesz, amit én mondok, pont! |
|
|
|
|
|
Re: Amiről az írásunk mesél... (Pontok: 1)
- hori (horiQKACprimpostaPONThu) Ideje: Július 04, hétfő, 20:08:50
(Adatok | Üzenet küldése) | Én hiszek benne. Régebben olvasgattam is róla. A számítógép ennek is elveszi a jelentőségét, mert ki ír manapság kézzel?
Sz.: hori
|
|
|
|
|
|
Re: Amiről az írásunk mesél... (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Július 04, hétfő, 21:24:01
(Adatok | Üzenet küldése) | | Szerintem is középen az igazság, viszont egyre közelebb kerül a grafológia hozzá. Fejlődik, és ezért nem érdemes végső, határozott véleményt mondani róla. |
|
|
|
|
|
Re: Amiről az írásunk mesél... (Pontok: 1)
- zanzaa Ideje: Július 05, kedd, 12:14:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Anno én is foglalkoztam a grafológiával. Először csak egy könyvet kölcsönöztem a könyvtárból, később egy másikat, végül kaptam egy könyvet, majd vettem én is... Nagyon érdekes dolog. Sokan nem hisznek benne, én igen. Mango azt írtad: tudományos értéke még talán meggyőzőbb bizonyításra vár. Szerintem ezzel kapcsolatban már nem kell bizonyítani semmit: vagy elfogadják, vagy nem. Mindenkit meggyőzni nem lehet. |
|
|
|
|
|
Re: Amiről az írásunk mesél... (Pontok: 1)
- nyom-ta-thao Ideje: Július 06, szerda, 01:19:08
(Adatok | Üzenet küldése) | | NEM VÉLETLEN,HOGY DR LÉPOLD JÓZSEFNÉT,EZT A PICI ASSZONYT MÁR A SÖTÉT UTCÁN TÖBBSZÖR FÉLIG AGYONVERTÉK.AMIT Ő KIMOND EGY JELLEMRŐL,ARRA BE LEHET VENNI A MÉRGET:THAO |
|
|
|
|
|
|
