| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szathmári Sándor: Kazohínia |
|
 |
Most nem tudom mit akarok írni, mások ezt úgy nevezik esszé, de én ilyet nem tudok. Én csak olvastam egy könyvet, ami olyan szatíra, illetve görbe tükör, ... |
... hogy világhírű regénynek tartom, örülök, hogy magyar.
Most nem tudom mit akarok írni, mások ezt úgy nevezik esszé, de én ilyet nem tudok. Én csak olvastam egy könyvet, ami olyan szatíra, illetve görbe tükör, hogy világhírű regénynek tartom, örülök, hogy magyar. Igazán átütő sikert nem ért el, egyrészt a cenzúra miatt, másrészt az olvasó elé olyan tükröt tart, melyben minden gyengeségünk kristálytisztán mutatja magát. Én mindenesetre végig élveztem, és mondhatni két három évente újból elolvasom. Nagyon sajnálom, hogy nem került be a Nagykönyv döntőjébe. A köny két részből áll, Gulliver egy szigetre kerül, ahol a hinek között egy olyan társadalomra talál, ahol a józan ész, uralkodik. Gulliver ezt természetesen nem érti. A szerző által jövőként elképzelt társadalomban vannak tévedések, elsősorban a család és a szexualitás terén, de ez a második rész fergeteges szatírája miatt megbocsátható. A második részben Gulliver a behinek közé kerül, ahol olyan karikatúrát találunk magunkról, hogy az élmény felejthetetlen lesz.
A szerző Szathmári Sándor Gyulán született, 1897-ben. Budapesten az első világháború utáni években elvégezte a Műegyetemet, s a MÁVAG-ban kezdte mérnöki pályáját. Talán azért is áll közel hozzám.
Kersztúri Dezső írja az utószóban:
" A Kazohínia Első kiadása közel négy évtizede, 1941-ben jelent meg. A bírálók elég értetlenül fogadták, Karinthy maga azonban azt mondta róla, hogy minden hasonló munkáját odaadná érte. Babits izgalmasan érdekes, a maga nemében rendkívüli írásnak tartotta, és csak halála akadályozta meg abban, hogy Baumgarten-díjjal tüntesse ki. A mű lassan lépett ki az irodalmi élet félhomályos hátteréből. Része van ebben annak is, hogy szerzője nem szépirodalmi célt akart szolgálni művével, s nem vett részt semmiféle irodalmi mozgalomban. A Szathmári nevet hosszú ideig álnévnek tartották még az irodalom dolgaiban tájékozottabb közönség körében is."
Végezetül egy kis idézet kedvenc könyvemből, amivel remélem nem unatom az olvasót:
"Nos tehát, míg normális beszédjük úgy hangzott, mintha beszélnének valamiről, a kipu beszéd célja nem is az volt, hogy közöljön valamit. Akik így beszéltek, azokat mufrukoknak hívták, és mondanom sem kell, hogy éppúgy nem verték agyon őket, mint a kipu mestereket, sőt, tiszteletnek örvendettek, sületlen halandzsájukat pedig kinyomatták, és pénzt is kaptak érte. A papírra nyomott szóhalmazokat "lélegzetnek" nevezték, megkülönböztetésül a "normális" írásoktól. Hogy miért éppen lélegzetnek, azt mindjárt látni fogjuk.
Egyszer Zemöki és Zeremble egy ilyen mufruk "lélegzetét" olvasták, melyben az a nő mellét tejbe főzött árticsókához, mályvagyökérhez és lepkebilevekhez hasonlította, szóval mind olyanhoz, amihez a nő mellének semmi köze. Főleg ez utóbbi aratott sikert, mert legtávolabb volt nemcsak a nő mellétől, hanem a valóságtól is, tekintve, hogy a lepkének nincs bileve. Az olvasó nem is képzeli, milyen komolyan tárgyaltak erről, törve fejüket, hogy melyikhez leghasonlóbb a nő melle. Végül szegény józan fejemmel segíteni akartam rajtuk, és azt mondtam:
- A nő melle talán egy másik nő melléhez a leghasonlóbb.
Egymásra néztek, majd harsogó röhejben törtek ki, mondván, hogy ennek semmi értelme, ez nem mond semmit, mert - tényleg így van. Vagyis annak nincs értelme, ami a valóságot mondja!
- Akkor mért mondjátok azt, amiről magatok is meg vagytok győződve, hogy ellenkezik a valósággal?
- Mert így kipu.
Fogalmam sem volt róla, hogy lehet órákon át vitatkozni és törni valamin a fejöket, hogy a végén olyat süssenek ki, ami egyáltalán nem felelet a problémára. Ha ez kipu, akkor fogalmam sincs, mi szükség van egyáltalán a kipura. Meg is mondtam, hogy mindezt a józan ész marhaságnak minősíti.
- Ó, te bivak - mondták. - Ez lélegzet, ez nem az észnek szól, hanem a tüdőnek!
Mit felelhettem volna mást, mint hogy a tüdőnek csak oxigén szól, a szavakat az agyvélő sejtjei appercipiálják, de hiába hivatkoztam az oxfordi egyetemen szerzett orvosi diplomámra, még ők nevettek ki, újból bivaknak neveztek, majd kijelentették, hogy a tüdő rezdüléseihez nem értek, fogjam be a számat, és igyekezzem tanulni, mert olyan buta vagyok, mint egy tüdőtlen hin.
(Talán mondanom sem kell, hogy a hinek is tüdővel lélegzenek, éppen úgy, mint minden más ember. Őrültség élő embert tüdő nélkül feltételezni.)
Az ember tehát hajlandó volna elfogadni, hogy a kipu beszéd az, ami nem igaz, ami nem az észnek szól, hanem a tüdőnek. De ebben sem következetesek. Ugyanis a legcsodálatosabb, és az európai számára a legfantasztikusabb az, hogy ha valakinek
sikerül egy irreális és értelmetlen szókapcsolatot kiagyalni, mégsem azt mondják rá, hogy ez kipu, mert nem igaz, mert nincs értelme, hanem így kiáltanak fel: "Milyen igazat mond!" Vagy: "Milyen mélyértelmű szavak!"
Megfoghatatlan! "
Szeretettel Csizi.
|
Ideje: Augusztus 03, szerda, 18:38:05 - csizi
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szathmári Sándor: Kazohínia" | Belépés/Regisztráció | 16 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Augusztus 03, szerda, 20:20:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | S hogy tüdő, vagy szív, esetleg lélek az, ami miatt össze nem függő dolgokat összekapcsolunk? S még csak meg sem magyarázzuk, hogy azért, mert ez így kipu... :)))
Köszönet Csizi, jólesett! :) |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- szkallas Ideje: Augusztus 03, szerda, 20:35:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Csizi baratom! mesmeg belemtalaltal! ( talan, mert izlesunk - kozos?) Swift, Gulliver utazasa a "Nyihahak orszagaba".. hasonloan nagy mu! ahol az iro megundorodva az emberi (Jehu)gondolkodas piszkossagatol, a Nyihahak, tiszta paripak kozotti idealis (kisse utopisztikus) eletkozossegebe helyezi a csodalkozo Gullivert.. mint mondottam, nagy munek tartom, de nem Magyar.. es Szatmari Kazohiniaja nagyobb! .. es Magyar! (de mint atkunk Magyarhonban) a lokalpatriotizmus es a behataroltsag, majdnem kivulrekeszt a Vilagirodalomtol!.. bar tobb JELENTOS nemzetkozileg elismert iro ( Szerb Antal pl. akit Magyarok nyirtak ki!) javitott reputacionkon!.. es film teren a Kordak!.. de tul messzire megyek, elkalanadozok -------------------
meg egy par szo, Neked csizi: pricc-prucc! es kivanom, (kipuban) senki ne tulajdonitsa el villanytuzhelyedet! |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 04, csütörtök, 12:01:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | csizikém, most csak jelzem: itt jártam.Olvasásra később lesz időm, - de jövök. :) |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 04, csütörtök, 15:09:30
(Adatok | Üzenet küldése) | Örülök, hogy bemutattad ezt az irodalomtörténeti ritkaságot.
|
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Augusztus 04, csütörtök, 20:23:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem, még nem olvastam, de mostmár fogom.
Írásod jó, olvasmányosan tájékoztató... :)))
|
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- boblogan (mertek@fw.hu) Ideje: Augusztus 06, szombat, 05:11:32
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ha itt lenne a polcon, most azonnal elkezdeném olvasni. Nincs itt. Így valószínűleg sohasem fogom elolvasni. Kár. |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Augusztus 07, vasárnap, 16:36:51
(Adatok | Üzenet küldése) | | Élvezetesen írtad meg az esszészerű ismeretterjesztő cikket.Tetszett a szellemessége,frissesége.Elárulom neked,hogy a kipu szó mit takar.A perui indiánoknál egy irásmódot jelöl.Szines fonalakra csomókat kötnek.Minden csomónak,csomócsoportnak megvan a jelentése.Igy vitték a hirvivők a hegyeken át a parancsokat az uralkodótól a városi előljáróknak.Tehát,üzenethordozó volt a kipu.Én több kiput láttam,múzeumokban. |
|
|
|
|
|
Re: Szathmári Sándor: Kazohínia (Pontok: 1)
- fatanimal Ideje: Február 26, hétfő, 17:40:05
(Adatok | Üzenet küldése) | | A regény címe "Kazohinia", nem pedig "Kazohínia". |
|
|
|
|
|
|
