| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Churchill |
|
thkerekes
 |
„Testestül-lelkestül liberális vagyok, csak a nevemben nem ”-mondta első politikai beszéde előtt, amit a Kankalin Liga ülésén mondott el. |
Végeredményben a Ritz-ben olcsóbb
Lady Randolph Churchill válaszolt így, arra a kérdésre, hogy miért nem lakik otthon. A fényűzést kedvelő édesanya igényeivel nem álltak arányban a bevételek. Winston örökölte ezt a hajlamot.
Anyja ereiben indián vér is csörgött. A spanyol örökösödési háborúban, rokona és névrokona a francia sereg generálisa, mellesleg az utolsó Stuart uralkodó természetes fia. Lord Salisbury szerint apja, teljesen őrült volt, aki tisztának tettette magát. Illetve Arthur Balfour szerint úgy tett, mint aki félig őrült lenne, miközben a valóságban teljesen normális. Ő tette azt a mély kijelentést Randolph Churchill-ről, hogy „egy kalóz modorával és egy nevelőnő bátorságával rendelkezett.”
Az édesanya is megér egy misét: A házaspár(Churchill szülei) elidegenedve éltek egymás mellett, s a feleség csak a Times-ből tudta meg, hogy férje(Churchill apja) lemondott a pénzügyminiszterségről. Noha a papa, Randolph Churchill, volt a Brit Birodalom legfiatalabb pénzügyminisztere volt, a királynő ezt írta róla naplójában: Churchill mentális érettsége nem felel meg a születési anyakönyvi kivonatából kikövetkeztethető korának.”
A feleségnek az utolsó években több lovagja volt, a francia regényíró Paul Bourget, a szerb Milán király, az angol-ír regényíró, George Moore szerint, kétszáz szeretője volt, 1900-aban, férje halála után felségül ment egy nála húsz évvel fiatalabb skót gárdatiszthez, három évvel később Churchill édesanyja feleségül ment a skót gárdatisztnél is fiatalabb emberhez.
Bár családja az Angliát birtokló néhány száz család egyikeként a főnemesség soraiba tartozik, a következő száz évben, az angol történelemben semmilyen szerepet nem játszik. Ennek ellenére az angolszász jog és örökösödési rendszer miatt hősünk csak öreg korában kapja meg a térdszalagrendet és a "Sir" megszólítást. Íróként Nobel-díjat kap. Többször él meg pusztán írásaiból. Szeret festeni, történésznek tartja magát, de nem volt komoly tudós. Saját magát nevezi ki honvédelmi miniszternek, noha ez a poszt korábban Angliában nem is létezett. Síkraszállt a harckocsi elterjesztése mellett, bár ezt pusztán hóbortnak tartották (De Gaulle például nem).
Mikor politikusként megbukik, írói honoráriumából Kent grófságban házat vesz, kitanulja a kőművesmesterséget, viseltes filckalapjában verejtékezik, s rakja a ház falait. Még ahhoz is ragaszkodik, hogy felvegyék az építők szakszervezetébe, amit a szakszervezeti vezetők meglehetősen rossz tréfának tartottak, de nem akadályoztak meg. Első gyermekkori képei az írországi időkből maradtak fenn, ahová apja (ismerjük a királynő véleményét.) fényes száműzetésbe vonult.
A fiatal hadnagy komor fiatalságot élt át. Az iskolai gépezet be akarja darálni. Elsősorban hihetetlen bátorságával tűnik ki. Egy ízben játék közben leugrott egy harminc láb magas hídról, s veséje megrepedt. Az iskola és az internátus maga volt a pokol a számára. A 12 év alatt senkinek nem sikerült megtanítania vele egy szabályos mondatot, a középiskolába is tévedésből vették fel, hiszen matematikából és latinból üres feladatlapot adott be. Olyan sikertelen volt, hogy apja arra gondolt, semmi másra nem alkalmas, csak katonai pályára. Később Nobel-díjas lett, de kétszer is elbukott a kadetvizsgán. A lovassághoz ajánlották, ők még a gyalogságnál is butábbak voltak, a lovak pedig drágák. Családja azonban a gazdagok közt szegény volt, és a lovasságtól is meg kellett válnia.
Szivart, szállodát, harckocsit neveznek el később róla és pusztán két újjával megteremtette a győzelem máig érvényes jelképét.
Huszonöt éves korára egész Anglia által ismert figura lett a hivatásos huszárhadnagy. Noha Európában béke honolt, ő öt hadjáratban vett részt, megjárta Kubát, kétszer volt Indiában és szenzációs tettel, kiszabadított egy elrabolt páncélvonatot, fölrakta rá a sebesülteket és így megmentette őket. Elfogták és az a hír támadt, hogy a búrok agyonlőtték, Néhány hét múlva érkezett csak a hír sikeres szökéséről.
„Testestül-lelkestül liberális vagyok, csak a nevemben nem ”-mondta első politikai beszéde előtt, amit a Kankalin Liga ülésén mondott el.
Portréját a magyar származású történész, John Lukacs még föl is nagyította azáltal, hogy a Párbaj c. történelmi műve azt sugallja, hogy a második világháború első szakasza Hitler és Churchill személyes párviadala volt. A brit hírszerzők szóbeli legendáriuma szerint, amikor a windsori szalonokban a náci-szimpatizáns Lindbergh VII. Edwardnak a német légierő legyőzhetetlenségéről beszélt, a csavaros eszű angol elhatározta, hogy körmére nézz Adolf Hitlernek. Vizeletmintát lopatott és az orvosok azt prognosztizálták, hogy Hitleren kitör az elmebaj, az egyetlen bölcs döntésnek az tűnt, hogy hagyják, hogy a nemzetvezetőt maga alá temesse saját megalomániája .
A minden eddiginél részletesebb Churchill szakirodalmat a kortárs Roy Jenkins műve gazdagítja magyarul.(Roy Jenkins: Churchill, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005, 1230 oldal, kötött, ára 6500 forint, ISBN 963 0778 89090
Jenkins nemcsak kortárs volt, de szakmabeli, tizenhat évet töltött együtt Churchill-lel az angol Alsóházban, ráadásul Jenkins kedvelte az életrajzot, mint műfajt, az angol politika másik nagy ászáról, Asquith-ről már korábban publikált egy könyvet.
|
Ideje: December 08, csütörtök, 17:20:02 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Churchill" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
|
