| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Tiltott tárgyak |
|
chokito
 |
Azt hiszem, lassan már nem tudok újat mondani, amikor azt mondom, hogy az agyam eldobom! |
Na nem azért, mert ismerőseim szerint megtettem ezt "már jó régen", meg hogy "nem kellett volna olyan messzire", meg hogy "jó duma, nem is volt!", hanem azért, mert valaki, vagy valami, de elég gyakran mindezek együttvéve, és többes számban gondoskodnak róla.
Azt írja kedvenc netes újságom, hogy "Tilos fényképezőgépet vinni a vb-stadionokba". Már a bejáratoknál elveszik a videokamerákat és a mozgókép rögzítésére alkalmas fényképezőgépeket. Annak ellenére, hogy szívem repes, mivel végre nem egy valódi, echte magyar baromság miatt folytatódik hajam ellenállhatatlan hullása, kicsit azért a frász is kerülget. Hogy miért is? No nézzük!
Németországban rendezik idén a foci VB-t. Az EU egyik legrégebbi, alapítótagnak számító országában. Hol éljenek igazából a valódi eu-s eszmék, amiket olyannyira irigyeltünk, s melyek bevezetéséért tűzzel-vassal harcolunk, ha nem éppen Németországban? A cikk címének láttán - mint amolyan, a rémhírekre azonnal rábukó átlagember - rögtön bele is olvastam. Gondoltam, olvasok valami jó kis szaftos történetet a pályára bedobott videokameráról, a szurkolók kemény magja által fényképezőgépnek látszó tárggyal elkövetett rendbontásról, a felvett jelenetek visszajátszásával elkövetett kisebbség (értsd: ellenfél szurkolótábora) elleni izgatásról, vagy legalábbis valami hasonló jellegű, a foci jóhírét veszélyeztető, elítélendő cselekedetről. De nem. Mint a cikkből kiderül, a szervező bizottság ezzel próbálja meg "... védeni a közvetítési jogokért többmillió eurót fizető televíziós társaságok érdekeit ...". Ez elég logikus és kifejezetten európai gondolat. Gondoljuk csak meg! Mekkora konkurenciát jelenthet mondjuk az ARD tévétársaságnak Helmut Schmidtbergerburgerkofferhofferkranz, a kétkezi hidegburkoló, amint fényképezőgépét videó üzemmódra kapcsolva a legfelső, G6-os szektor 24. sor 34-es székéből tisztességtelen haszonszerzés céljából rögzíti a kameruni válogatott balhátvédjének lecsúszó szerelését. Sőt! Nemcsak, hogy konkurencia, hanem kifejezetten bevételkiesést, vagy ahogy az ilyeneket a BKV, a MÁV, a Volán és társaik kis hazánkban fogalmazni szokták: KÁRT okoz ezzel a tévétársaságnak. Hiszen a felvételt valószínűleg többször is lejátsza majd baráti társaságban, megakadályozva ezzel barátai számára a TV által a legizgalmasabb jelenet elé bevágott fogkrémreklám megtekintését. A fogkrémgyártó ettől kezdve (ha van egy kis esze!) nyilván Helmut Schmidtbergerburgerkofferhofferkranzot fogja megkeresni mesés ajánlatával! A tévétársaság emiatt meg nem élhet a reklám által a közönségnek nyújtott, hólyagfeszülést enyhítő hatással. Hiszen, mint tudjuk, a reklámokat erre találták ki. A cselekmény tehát emiatt már emberileg is mindenképpen elítélendő. Amíg az a szerencsétlen tévétársaság milliókat költött kameráinak álláshelyére, a kiszolgáló személyzetre, a műholdas kapcsolatra, addig ez a kis mitugrász egy sima, alig néhány 10 eurót érő gépével olyan felvételeket lenne képes készíteni, amikre nekik már nem jutott kapacitásuk. Ha ezeket a felvételeket neadjisten még el is adja egy másik tévétársaságnak, újságnak, hírügynökségnek, azzal még a nézőtábort is könnyen elcsábíthatja. Elég kemény kihívást jelentenek tehát ezek a videókamerák, fényképezőgépek, nem csoda hát, ha az üvegek, bicskák, botok, esernyők mintájára ezeket is fel kellett venni a tiltott tárgyak listájára, és már a bejáratnál el kell kobozni ezeket.
És szinte végtelen az elképzelhető, a szponzorok érdekeit veszélyeztető dolgok listája. Gondoljuk csak meg: a kemény, bőrtalpú cipőnek egy teljesen elfogadott, bevett alkalmazási módja, hogy fejbeverjük vele az ellentábor szurkolóit. Ám a kemény talp könnyen megkarcolhatja, felszakíthatja a padlóra, folyosóra, lépcsőre festett szárnyasbetét reklámokat! Logikus, hogy ezeket is el kell kobozni a bejáratnál, hiszen jól fizető szponzor érdekeit sérti, ha a szponzoráló tévétársaságok kamerája véletlenül egy ilyen szponzori reklámra téved. Meg kell vizsgálni a felső ruházat kérdését is, hiszen sporteseményen nyilván sportruházati cégek a szponzorok. Aki nem tréningruhában van, pláne nem a szponzor tréningruhájában, számítson arra, hogy a bejáratnál bizony levetkőztetik! És akkor még az is kiderülhet, hogy zoknija, alsógatyája a sportlétesítmény szponzorálását szégyenletes módon mellőző cég terméke, hát le azzal is. Várható, hogy idővel a pornófilmjeiről híres szponzor érdekeinek védelmében a szervezők elkobozhatják a kedves vendég kiséretében lévő, átlagosnál jobb kinézetű hölgyeket, urakat (a meccs végén természetesen visszaadják), mert kell a francnak a konkurencia!
Az is olvasható a cikkben, hogy a jobb tájékoztatás érdekében a jegyekre ráteszik a tiltott tárgyak listáját. Istenem! Régi szép idők! Amikor még egy jegy lazán elfért a mellényzsebben. Ha így megy tovább, akkora lista lesz maga a jegy is, hogy sporttáska kell a cipeléséhez. Amit persze majd a bejáratnál szintén le kell adni (lásd a cikkben). Tulajdonképpen már nem is csodálkozom, hogy a fejlettségéről híres nyugaton (most konkrétan Angliára gondolok) előfordulhat, hogy pl. a Wembly stadion átadása egyre jobban elhúzódik. A bejáratnál elkobzott, és a meccs végén visszaadandó tárgyak tárolásához lassan már akkora raktár kell, ami vetekszik a stadion méreteivel. Nem olyan egyszerű tehát egy sportlétesítmény és tartozékainak létrehozása, felújítása.
Viszont!
Nézhetjük ám a dolgot más szemmel is!
Már csak azért is, hogy mégse kerülgessen annyira a bevezetőben emlegetett frász.
Hogy hűek maradjunk a régi, megcsontosodott, ostoba nyugatimádatunkhoz, igenis lássuk meg a jót is a dologban! Hogy mást ne mondjak: követendő az a szemlélet, amely egy sportesemény kapcsán is a foglalkoztatottságot, a munkanélküliség enyhítését tartja elsőrendű szempontnak. Minél több cuccot kell elkobozni a bejáratnál, annál több ember kell a raktározáshoz, adminisztrációhoz, az elkobzott tárgyak logisztikájához. Arról a népegégészségügyi haszonról már nem is beszélve, hogy eddig az, aki rászánta magát arra, hogy kimegy egy futbalmeccsre, az utazást is beleszámítva átlagban 2 és fél, 3 órát töltött a szabadban, friss levegőn. Ez az idő most jelentősen megnövelhető. Egy 40-45 ezer nézőt befogadó stadion összes nézőjének tüzetes átmotozásához bizony elég sok idő kell. Eddig ugyebár könnyű dolguk volt a biztonsági őröknek, mert ha egy-két ólmosbot, szamurájkard, gázpisztoly véletlenül mégis bekerült a nézőtérre, hát Istenem. A tévétársaságoknak ez nemhogy "kárt" okozott volna, hanem használatuk esetén még direkt jól is jött. Ám most már ezekkel a fényképezőgépekkel, kamerákkal más a helyzet! Igenis meg kell szigorítani a beléptetést, az ellenőrzést, mert most már sokkal többről van szó! Itt már a sponzorok létét veszélyeztető eszközöket, azok kisstílű, ám annál rosszabbindulatú használatát kell korlátozni, a lehető leghatékonyabb módszerekkel.
És ha ezeket vesszük figyelembe, máris beláthatjuk, hogy itt nem a nyugati tévétársaságok kisstílű hülyesége a hír.
Hanem a valódi, európai, nagystílű életszemlélet.
|
Ideje: Március 16, csütörtök, 13:08:22 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Tiltott tárgyak" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Tiltott tárgyak (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Március 17, péntek, 07:43:36
(Adatok | Üzenet küldése) | | :))) Jó volt olvasni, nevetni, és még igazad is van. :) |
|
|
|
|
|
|
